UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
Újabb elvándorlási hullám érheti el Magyarországot
Bár a tendencia javul, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente még mindig mintegy húszezer magyar dönt úgy, hogy külföldön fog boldogulni. Több mint egymillióan vállalnak munkát külföldön, tavalyelőtt ez a szám még 965 ezer volt. A külföldön élő magyarok közül sokan nem is tervezik a hazatérést.

New York Cityben járunk, abban a városban, amelyet a legtöbben Amerika legzordabb, legridegebb részének tartanak. Rengetegen nem tudják elképzelni, milyen lehet egy többmilliós lakosú városban élni, ahol egy percig sincs megállás, s egy pillanatra sem lehet elmenekülni a zaj elől. Még többen gondolják azonban a tengerentúli metropoliszról, hogy emberséges és vonzó hely. Közéjük tartozik Hornyai Krisztina, az egykoron egy VII. kerületi általános iskolában tanító pedagógus is, akinek csak pozitív tapasztalatai vannak a városról.

– Az utcákon rengetegszer hallani az „egy csónakban evezünk” kifejezést – mondja. – Itt létezik valamiféle sorsközösségtudat, ami valószínűleg abból ered, hogy New Yorkban szinte mindenki egy másik országból érkezett. Mindenkinek van egy másik nyelve az angol mellett, ami érdekli a többieket, mindenki kíváncsi a másikra, és az emberek értékelnek minden erőfeszítést. Ebből a városból nem lehet kilógni.

Krisztivel a több ezer kilométer távolság okán csak online beszélgethetünk, az időeltolódás miatt azt is több részletben. Ez azonban nem probléma, így is rengeteg tanulságot vonunk le egymás mondataiból.

– Miért döntöttél a távozás mellett?

– Szörnyű kimondani, de az anyagiak miatt – mondja Kriszti, és arcán hirtelen szomorúság lesz úrrá. Mondandóját így folytatja: – Sokan hitetlenkedve fogadnak minden, a pedagógusok egzisztenciális helyzetéről szóló hírt Magyarországon. Hát álljanak itt a tények, amiket tanítóként megéltem: pályám első évében havi nettó 110 223 forint volt a fizetésem, ami az állami béremelés következtében szinte semmit sem emelkedett, igaz, a második évtől már 117 783 forintot kaptam kézhez. Ezután minősítő vizsgát tettem, amellyel magam mögött hagyhattam a gyakornoki státuszt, és átkerültem a pedagógus I. fokozatba. Ez azt jelentette, hogy a harmadik évemtől kezdve majdnem 20 ezer forinttal emelkedett a nettó bérem, míg végül a negyedik évben – az állandó túlóráim után is – átlagosan 10 ezer forint pluszt kaptam. Így lett a fizetésem havi nettó 150 ezer forint. Ebből kellett hónapról hónapra valahogyan megélnem. Csoda, hogy inkább New York Cityt választottam?

Kriszti több mint fél év elteltével könnyebben beszél egykori helyzetéről, de mint mondja, megviselte a tehetetlenség, s a kiutazása is ennek köszönhető. Amikor általános iskolai osztálya, amelyet elsőtől egészen negyedikig kísért végig, elballagott, úgy érezte, hogy időre van szüksége, minimum egy évre parkolópályára akarta tenni az életét. Elhatározta hát, hogy nyelvet tanul, megismer valami újat, és világot lát. Rátalált az au pair programra, amelynek keretében New York Cityben kínált munkát neki egy magyar–argentin származású, Amerikában élő család.

– Au pairként – a családdal együtt élő bébiszitterként – fizetést és teljes ellátást kapok, cserébe magyarra tanítanom a gyerekeket, segítek a velük kapcsolatos feladatokban – mondja Kriszti. Hozzáteszi, mindig is olyan munkát szeretett volna végezni, amelyben el lehet mélyülni, amely kellő kreativitást igényel, s teret enged az egyéni ötletek megvalósításának. Most a gyerekekkel foglalkozva ki tud teljesedni. Jól érzi magát, a jövője biztosított, a munkáját szereti. De hazatér, amint lejár a szerződése. Azt mondja, a végleges távozás meg sem fordult a fejében. – Akármilyen nehéz otthon boldogulni, egyszerűen nem tudnám hátrahagyni az ottani életem, mindazokat, akikhez ragaszkodom, és hétezer kilométerre felépíteni egy teljesen újat.

– Évek óta köztudott, hogy a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása vagy külföldi munkavállalása nem segíti Magyarországot. Pozitív hatása akkor lehet, ha a külföldi tapasztalatszerzést visszatérés követi, és így a külföldi munkában felhalmozott tudás, a képességek, az anyagi és kapcsolati tőke itthon kamatozik – tudom meg Gödri Iréntől, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától. Hozzáfűzi: – Reménykedésre adhat okot, hogy a visszatérők száma évről évre nő, az elmúlt esztendőkben az évi 20 ezret is meghaladta. Ha viszont az elvándorlás végleges külföldi letelepedéssel jár, az nemcsak a hazai gazdasági fejlődésre, a munkaerő-szerkezetre, az oktatási ágazatra hat vissza, hanem a hosszú távú demográfiai hatásaival is számolni kell.

Egyáltalán nem gondolkodik a hazatérésen a lassan egy éve Izraelben élő Dürr Fruzsina. A most 25 éves fiatal először a 2009 nyarán, egy nemzetközi tornászversenyen találkozott a Földközi-tenger keleti partján fekvő országgal, s egyből beleszeretett. Amikor hazajött, egyszerűen közölte a családjával, hogy ha felnő, Izraelben fog élni. Akkor még nem talált támogatókra ebben.

– Mindenki úgy gondolta, hogy még gyerek vagyok egy ilyen döntéshez, ami részben igaz is volt. Fogalmam sem volt arról, mivel jár egy költözés, ráadásul sem héberül, sem angolul nem beszéltem. A sport révén ugyanakkor kitartó voltam, 17 évesen újra kijutottam a Maccabi Játékokra, és még jobban beleszerettem Izraelbe – mondja. Beszélgetésünk ugyan vele is csak online zajlik, de a Skype-on is sugárzik belőle az elszántság. Így nem lep meg, amikor közli, hogy végleg akkor határozott a költözésről, amikor harmadszor járt Izraelben, és megismerte az egész országot. – Egy velem egykorúakból álló magyar társasággal buszoztuk körbe Izraelt, kísérőnk egy rabbi, egy fegyvert viselő elsősegélynyújtó, egy idegenvezető, valamint egy izraeli katona volt – meséli, és amikor az utóbbit említi, enyhe pír jelenik meg az arcán. Mint kiderül, nem alaptalanul.

– Miért mosolyogsz? – kérdezem.

– A katona egy Dávid nevű srác volt, akiről először nem tudtam, hogy magyar. Majd ahogy teltek a napok, fény derült a titokra. Az utazás alatt kialakult egyfajta vonzalom kettőnk között, majd szerelmesek lettünk egymásba, ma pedig már együtt élünk.

Fruzsi és Dávid jelenleg egy kisebb lakást bérel Haifán. Fruzsi edzőként gyerekekkel foglalkozik, a párja továbbra is katona. Amikor a munkájáról kérdezem, Fruzsi elmondja, hogy nyolcéves korától a szertorna szerelmese. Aktív évei alatt nem volt ügyetlen, többen is nagy reménységnek tartották, de egy sérülés félbeszakította a pályafutását. Nem szívesen hagyott volna fel a sporttal, ezért akkori edzői maguk mellé fogadták, s kitanulta a mesterséget. Értett a gyerekek nyelvén, így megragadt a pályán. Kiköltözése előtt egy zuglói sportegyesület csoportját vezette. Munkája azonban nem volt túl jövedelmező, nagyjából 60-70 ezer forintot keresett havonta. Heti öt napot dolgozott, a fizetése attól függött, hogy éppen hány gyereket edzett. Ennek ellenére komoly sikereket ért el.

– Emlékszem, volt egy csoportom, amelyet azért kaptam, hogy felzárkóztassam őket a kortársaikhoz. Korábbi edzőik egyáltalán nem bíztak bennük, sokukat még versenyezni sem engedték. A közös munka azonban meghozta az eredményt, a csoport minden tagja eljutott a versenyzésig, és jobb eredményeket ért el, mint azok a kortársai, akikhez fel kellett zárkóznia – meséli, majd hozzáteszi: most is hasonló feladata van, jelenleg egy olyan kis csapatot edz, amelynek a tagjaira ráfér a ráncba szedés.

– Ennyire bíznak benned Izraelben, hogy rögtön csodát kellene művelned?

– Az izraeliek mentalitása egészen más, mint a magyaroké! Ha valaki ideköltözik egy másik országból, annak az embernek mindenki örül, támogatják őt, ott segítik, ahol csak tudják. Én ebben a kihívásban is a segítő szándékot érzem. Ráadásul a fizetésem fixen a duplája az otthoninak, amiért hetente kétszer 4 órát kell dolgoznom.

– Itthoni szemmel ez sem tűnik túl soknak.

– Igen, Magyarországon ebből nem tudnám egyedül fenntartani magam, itt viszont egy kisebb lakást ki tudnék bérelni, és még ételre is maradna pénzem.

Ezek a beszélgetések csak két fiatallal készültek, s nem tudhatjuk pontosan, összesen hány interjúra lenne szükség, hogy minden külföldön élő magyar megszólalhasson. Pontos statisztika ugyanis erről nincs. Mint ahogyan bizonyára azokat az embereket, családokat sem fogják majd összeszámolni, akik a koronavírus okozta elbocsátási hullám következtében költöznek majd el, és vállalnak munkát külföldön.

Gödri Irén biztos benne, hogy a munkanélküliség mostani emelkedése vélhetően növeli a külföldi munkavállalási szándékot. Kérdés azonban, hogyan alakul majd a célországok fogadókészsége, munkaerőigénye. Ezt a folyamatot megállítani nem, csupán valamelyest csökkenteni lehet, amihez viszont hosszú távú gazdasági növekedésre, a gazdasági helyzet tartós javulására lesz szükség. Emellett olyan változásokat kell végrehajtani, amelyek pozitív jövőképet nyújtanak azoknak a fiataloknak, akiknek a körében jelentős a kivándorlási hajlandóság. A szakember arra figyelmeztetett: az államnak olyan munkahelyeket kell létrehoznia, amelyek a fiatalok meglévő tudását kamatoztatva és továbbfejlesztve olyan megélhetést biztosítanak, amely ha nem is a nyugati bérekkel vetekedve, de a hazai viszonyok közt kiszámítható jövőt, tervezhető életpályát nyújt.

Forrás: 168 Óra
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Egy ember köhögött, 21-en kapták el a koronavírust Mezőkövesden
Sneider: Ennél az ítéletnél már csak az lenne enhyébb, ha Kaletának fizetnének
Nacsa Lőrinc: A baloldal most sem volt képes a magyar emberek és vállalkozások javára dönteni
Egy Görögországban nyaraló család drámája és viszontagságai
Mindössze három napot töltöttek Görögországban, máris haza kellett indulniuk És még jól jártak Egy belgrádi nő a közösségi hálón megosztotta a családjával átélt görög dráma r...
  
PET-palackokból készítettek napelemes térkövet egy kecskeméti háznál
Legelőször egy kecskeméti kertes ház autófeljáróján hoztak létre járható napelemekből burkolatot a Platio fejlesztői úgy, hogy egy négyzetméter burkolatban 400 PET-palacknak megfelelő...
  
Önkéntesek gyűjtöttek milliókat a Heim Pál Gyermekkorháznak
Egy csodálatos kezdeményezésnek köszönhetően 2,2 millió forintot kapnak a beteg gyerekek Az Aegon munkatársai önként, alulról szerveződve rendeztek meg egy teniszmeccset, amivel a Heim Pá...
  
Vajna Timi is most látta először élőben Andy Vajna sírhelyét
Vajna Timi kedden kilátogatott a Fiumei úti sírkertbe néhai férje, Andy Vajna végső nyughelyéhez A sírhely nem rég készült csak el, az özvegy most látta először személyesen Az özvegy...
  
Nem ment haza egy kisfiú a játszótérről Békés megyében - egy korábbi rendőr az érintett
Vádat emeltek egy Békés megyei férfi ellen öt rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és két rendbeli tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény vé...
  
Kaleta ítéletét már a Legfőbb Ügyészség magyarázza
Kaleta Gábor védője enyhítésért fellebbez - a felfüggesztett börtönt és az alig több mint félmilliós büntetést próbálják másodfokon lejjebb tornászni, közben a pedofíliával kapc...
  
Csak egyszer volt nagyobb a magyar költségvetési hiány mint most
A magyar gazdaságtörténet második legnagyobb egyhavi költségvetési hiánya jött össze júniusban, 785,5 milliárd forint volt a deficit a nyár első hónapjában – írja a Portfoliohu Az e...
  
Több százmilliót adnak Orbánék vallásos könnyűzene támogatására
A kormány több százmillió forintot juttat pályázat útján a vallásos könnyűzene képviselőinek hangszerbeszerzésre és -felújításra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumána...
  
Több százmilliót adnak Orbánék vallásos könnyűzene támogatására
A kormány több százmillió forintot juttat pályázat útján a vallásos könnyűzene képviselőinek hangszerbeszerzésre és -felújításra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumána...
  
Álhírrel kapcsolatos közleményt adtak ki - de még milyet!!!
Fejenként kerek ezer forinttal honorálta pedagógusai egy jelentősebb csoportját a veszprémi tankerület pedagógusnap alkalmából, szemléztük mi is tegnap a magyarnarancshu cikkét A lap besz...
  
Hivatalos: 520 milliárdot költött a kormány eszközbeszerzésekre
„Idén június végéig 520 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például védőmaszkok, további védőes...
  
Eddig több mint 230 ezer nemzeti konzultációt töltöttek ki
Nagyon nagy az érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt, a szerda reggeli összesített adatok alapján már 232 ezer kérdőívet töltöttek ki a magyar emberek - mondta Dömötör Csaba, a Mini...
  
Káosz van körülöttünk: több európai ország is szigorít
Szerbia ismét kijárási korlátozásokat vezet be Szlovénia gyülekezési korlátozást, és ezt Horvátország is fontolgatja Romániában minden eddiginél magasabb a napi esetszám ...
  
Titkolt építkezés magyarázhatja a Hajógyári-szigeten várható brutális természetpusztítást
A kormány hasznosítani akarja a Hajógyári-szigetet, bármit is jelentsen ez, ezért tavaly úgy döntöttek, hogy árvízvédelmi gátakkal teljesen körbeépítik Most készült el a kör...
  
Élet-halál között egy orvosi műhiba miatt
Bozsó Biankát az egyetemen ismertem meg Határozott, okos, humoros lányként emlékeztem rá, aki ha bement a terembe, mindenki ránézett Nem feltétlenül vagány, vörös haja miatt, hanem erőt...
  
12 kormánytisztviselőt vettek őrizetbe
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – kö...
  
Ismét drágulnak az üzemanyagok a héten - íme a részletek
A benzin átlagára várhatóan 3 forinttal, a gázolajé pedig 4 forinttal lesz magasabb Péntektől újra emelkednek az üzemanyag árak – írja a Holtankoljakhu A benzin literenkénti átlagára ...
  
Jelentős vízhiány van néhány magyar településen
Jelentős vízhiányt és víznyomáscsökkenést tapasztalhatnak ma Budapest XVI kerületében, azon belül is Árpádföldön, Cinkotán és Ilonatelepen, jelezte a Fővárosi Vízművek Keddem dél...
  
Orbán érdekes dolgokat mondott Merkel visszavonulásáról
Orbán Viktor szerint az Európai Unió az utóbbi 12 évben kizárólag reaktív válaszokat adott a világ történéseire, ami zsákutcába vezetett Taktikázás helyett ezért stratégiaalkotásra...
  
Orbán szűkíti a területet: budapestiek nem is pályázhatnak állami támogatásra
Bár a koronavírus-járvány miatt főleg a budapesti turizmus omlott össze, ennek ellenére az Orbán-kormány egy fillérrel sem támogatja a budapesti szálláshelyeket – írja az Mfor. V...
  
Még nagyobb veszélyben vagyunk? Beismerte a WHO, hogy a koronavírus levegőben is terjed
Bizonyítékokat találtak nemrégiben arra, hogy a koronavírus a levegőben is terjed - ismerte be kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely ismét figyelmeztetett arra is, hogy a járv...
  
Erős kijelentések hangzottak el Orbántól - szabadságharcosoknak nevezett három vezető...
Erős kijelentések hangzottak el azon az online konferencián, amelyen ígéretük szerint „tabuk nélkül” vitázott Európa jövőjéről Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vucic ...
  
Kezdődik: Ausztria megkettőzi az ellenőrzést a magyar határon
Így tesznek a szlovén határszakaszon is Ausztria megkettőzi az ellenőrzést a keleti határokon, a Szlovéniából és Magyarországról érkezők között kiemelt figyelmet fordítanak majd a Ba...
  
Romokban a nyugdíj az inflációhoz képest - lépésekre van szükség
Akár az 1 százalékot is elérheti a kiegészítés idén novemberben, ha nem változik a tendencia nyár végéig Lapunk hónapról hónapra figyelemmel kíséri a nyugdíjasok inflációjának ala...
  
Aggályos tartalmú, érzékeny adatokra rákérdező kérdőívet töltetnek ki az Erzsébet-táborokban a gyerekekkel
Aggályos tartalmú, érzékeny adatokra rákérdező kérdőívet töltetnek ki az Erzsébet-táborokban a gyerekekkel – írja az Index a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információi ...
  
Sneider: Ennél az ítéletnél már csak az lenne enhyébb, ha Kaletának fizetnének
Nemrég érkezett a hír, hogy Kaleta Gábor enyhítésért fellebbezett, miután egyéves börtönbüntetést kapott felfüggesztve, illetve 540 ezer forintot kell megfizetnie. A volt nagykövet adat...
  
Potápi: Több mint 2,2 milliárd Ft-os támogatásban részesülnek a Kárpát-medencében élő magyar közösségek
Több mint 2,2 milliárd forintos támogatásban részesülnek a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek, valamint a nemzetpolitikai célokat megvalósító anyaországi t...
  
Államtitkár: 1,5 milliárd forintból újul meg a kismarosi kisvasút
Több mint 1,5 milliárd forintból megújul a kismarosi kisvasút - mondta Rétvári Bence kedden a kismarosi állomáson tartott sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (E...
  
Egy ember köhögött, 21-en kapták el a koronavírust Mezőkövesden
Tizenhat újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést kedd reggelre, közülük 12-en Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek. Ennek kapcsán Müller Cecília országos tiszti ...
  
Nacsa Lőrinc: A baloldal most sem volt képes a magyar emberek és vállalkozások javára dönteni
A Fidesz-KDNP szerint a baloldal most sem volt képes a magyar emberek és vállalkozások javára dönteni, így nem támogatta a jövő évi költségvetést sem, amivel nemet mondott az adócsökke...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Újabb elvándorlási hullám érheti el Magyarországot
Bár a tendencia javul, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente még mindig mintegy húszezer magyar dönt úgy, hogy külföldön fog boldogulni. Több mint egymillióan vállalnak munkát külföldön, tavalyelőtt ez a szám még 965 ezer volt. A külföldön élő magyarok közül sokan nem is tervezik a hazatérést.

New York Cityben járunk, abban a városban, amelyet a legtöbben Amerika legzordabb, legridegebb részének tartanak. Rengetegen nem tudják elképzelni, milyen lehet egy többmilliós lakosú városban élni, ahol egy percig sincs megállás, s egy pillanatra sem lehet elmenekülni a zaj elől. Még többen gondolják azonban a tengerentúli metropoliszról, hogy emberséges és vonzó hely. Közéjük tartozik Hornyai Krisztina, az egykoron egy VII. kerületi általános iskolában tanító pedagógus is, akinek csak pozitív tapasztalatai vannak a városról.

– Az utcákon rengetegszer hallani az „egy csónakban evezünk” kifejezést – mondja. – Itt létezik valamiféle sorsközösségtudat, ami valószínűleg abból ered, hogy New Yorkban szinte mindenki egy másik országból érkezett. Mindenkinek van egy másik nyelve az angol mellett, ami érdekli a többieket, mindenki kíváncsi a másikra, és az emberek értékelnek minden erőfeszítést. Ebből a városból nem lehet kilógni.

Krisztivel a több ezer kilométer távolság okán csak online beszélgethetünk, az időeltolódás miatt azt is több részletben. Ez azonban nem probléma, így is rengeteg tanulságot vonunk le egymás mondataiból.

– Miért döntöttél a távozás mellett?

– Szörnyű kimondani, de az anyagiak miatt – mondja Kriszti, és arcán hirtelen szomorúság lesz úrrá. Mondandóját így folytatja: – Sokan hitetlenkedve fogadnak minden, a pedagógusok egzisztenciális helyzetéről szóló hírt Magyarországon. Hát álljanak itt a tények, amiket tanítóként megéltem: pályám első évében havi nettó 110 223 forint volt a fizetésem, ami az állami béremelés következtében szinte semmit sem emelkedett, igaz, a második évtől már 117 783 forintot kaptam kézhez. Ezután minősítő vizsgát tettem, amellyel magam mögött hagyhattam a gyakornoki státuszt, és átkerültem a pedagógus I. fokozatba. Ez azt jelentette, hogy a harmadik évemtől kezdve majdnem 20 ezer forinttal emelkedett a nettó bérem, míg végül a negyedik évben – az állandó túlóráim után is – átlagosan 10 ezer forint pluszt kaptam. Így lett a fizetésem havi nettó 150 ezer forint. Ebből kellett hónapról hónapra valahogyan megélnem. Csoda, hogy inkább New York Cityt választottam?

Kriszti több mint fél év elteltével könnyebben beszél egykori helyzetéről, de mint mondja, megviselte a tehetetlenség, s a kiutazása is ennek köszönhető. Amikor általános iskolai osztálya, amelyet elsőtől egészen negyedikig kísért végig, elballagott, úgy érezte, hogy időre van szüksége, minimum egy évre parkolópályára akarta tenni az életét. Elhatározta hát, hogy nyelvet tanul, megismer valami újat, és világot lát. Rátalált az au pair programra, amelynek keretében New York Cityben kínált munkát neki egy magyar–argentin származású, Amerikában élő család.

– Au pairként – a családdal együtt élő bébiszitterként – fizetést és teljes ellátást kapok, cserébe magyarra tanítanom a gyerekeket, segítek a velük kapcsolatos feladatokban – mondja Kriszti. Hozzáteszi, mindig is olyan munkát szeretett volna végezni, amelyben el lehet mélyülni, amely kellő kreativitást igényel, s teret enged az egyéni ötletek megvalósításának. Most a gyerekekkel foglalkozva ki tud teljesedni. Jól érzi magát, a jövője biztosított, a munkáját szereti. De hazatér, amint lejár a szerződése. Azt mondja, a végleges távozás meg sem fordult a fejében. – Akármilyen nehéz otthon boldogulni, egyszerűen nem tudnám hátrahagyni az ottani életem, mindazokat, akikhez ragaszkodom, és hétezer kilométerre felépíteni egy teljesen újat.

– Évek óta köztudott, hogy a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása vagy külföldi munkavállalása nem segíti Magyarországot. Pozitív hatása akkor lehet, ha a külföldi tapasztalatszerzést visszatérés követi, és így a külföldi munkában felhalmozott tudás, a képességek, az anyagi és kapcsolati tőke itthon kamatozik – tudom meg Gödri Iréntől, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától. Hozzáfűzi: – Reménykedésre adhat okot, hogy a visszatérők száma évről évre nő, az elmúlt esztendőkben az évi 20 ezret is meghaladta. Ha viszont az elvándorlás végleges külföldi letelepedéssel jár, az nemcsak a hazai gazdasági fejlődésre, a munkaerő-szerkezetre, az oktatási ágazatra hat vissza, hanem a hosszú távú demográfiai hatásaival is számolni kell.

Egyáltalán nem gondolkodik a hazatérésen a lassan egy éve Izraelben élő Dürr Fruzsina. A most 25 éves fiatal először a 2009 nyarán, egy nemzetközi tornászversenyen találkozott a Földközi-tenger keleti partján fekvő országgal, s egyből beleszeretett. Amikor hazajött, egyszerűen közölte a családjával, hogy ha felnő, Izraelben fog élni. Akkor még nem talált támogatókra ebben.

– Mindenki úgy gondolta, hogy még gyerek vagyok egy ilyen döntéshez, ami részben igaz is volt. Fogalmam sem volt arról, mivel jár egy költözés, ráadásul sem héberül, sem angolul nem beszéltem. A sport révén ugyanakkor kitartó voltam, 17 évesen újra kijutottam a Maccabi Játékokra, és még jobban beleszerettem Izraelbe – mondja. Beszélgetésünk ugyan vele is csak online zajlik, de a Skype-on is sugárzik belőle az elszántság. Így nem lep meg, amikor közli, hogy végleg akkor határozott a költözésről, amikor harmadszor járt Izraelben, és megismerte az egész országot. – Egy velem egykorúakból álló magyar társasággal buszoztuk körbe Izraelt, kísérőnk egy rabbi, egy fegyvert viselő elsősegélynyújtó, egy idegenvezető, valamint egy izraeli katona volt – meséli, és amikor az utóbbit említi, enyhe pír jelenik meg az arcán. Mint kiderül, nem alaptalanul.

– Miért mosolyogsz? – kérdezem.

– A katona egy Dávid nevű srác volt, akiről először nem tudtam, hogy magyar. Majd ahogy teltek a napok, fény derült a titokra. Az utazás alatt kialakult egyfajta vonzalom kettőnk között, majd szerelmesek lettünk egymásba, ma pedig már együtt élünk.

Fruzsi és Dávid jelenleg egy kisebb lakást bérel Haifán. Fruzsi edzőként gyerekekkel foglalkozik, a párja továbbra is katona. Amikor a munkájáról kérdezem, Fruzsi elmondja, hogy nyolcéves korától a szertorna szerelmese. Aktív évei alatt nem volt ügyetlen, többen is nagy reménységnek tartották, de egy sérülés félbeszakította a pályafutását. Nem szívesen hagyott volna fel a sporttal, ezért akkori edzői maguk mellé fogadták, s kitanulta a mesterséget. Értett a gyerekek nyelvén, így megragadt a pályán. Kiköltözése előtt egy zuglói sportegyesület csoportját vezette. Munkája azonban nem volt túl jövedelmező, nagyjából 60-70 ezer forintot keresett havonta. Heti öt napot dolgozott, a fizetése attól függött, hogy éppen hány gyereket edzett. Ennek ellenére komoly sikereket ért el.

– Emlékszem, volt egy csoportom, amelyet azért kaptam, hogy felzárkóztassam őket a kortársaikhoz. Korábbi edzőik egyáltalán nem bíztak bennük, sokukat még versenyezni sem engedték. A közös munka azonban meghozta az eredményt, a csoport minden tagja eljutott a versenyzésig, és jobb eredményeket ért el, mint azok a kortársai, akikhez fel kellett zárkóznia – meséli, majd hozzáteszi: most is hasonló feladata van, jelenleg egy olyan kis csapatot edz, amelynek a tagjaira ráfér a ráncba szedés.

– Ennyire bíznak benned Izraelben, hogy rögtön csodát kellene művelned?

– Az izraeliek mentalitása egészen más, mint a magyaroké! Ha valaki ideköltözik egy másik országból, annak az embernek mindenki örül, támogatják őt, ott segítik, ahol csak tudják. Én ebben a kihívásban is a segítő szándékot érzem. Ráadásul a fizetésem fixen a duplája az otthoninak, amiért hetente kétszer 4 órát kell dolgoznom.

– Itthoni szemmel ez sem tűnik túl soknak.

– Igen, Magyarországon ebből nem tudnám egyedül fenntartani magam, itt viszont egy kisebb lakást ki tudnék bérelni, és még ételre is maradna pénzem.

Ezek a beszélgetések csak két fiatallal készültek, s nem tudhatjuk pontosan, összesen hány interjúra lenne szükség, hogy minden külföldön élő magyar megszólalhasson. Pontos statisztika ugyanis erről nincs. Mint ahogyan bizonyára azokat az embereket, családokat sem fogják majd összeszámolni, akik a koronavírus okozta elbocsátási hullám következtében költöznek majd el, és vállalnak munkát külföldön.

Gödri Irén biztos benne, hogy a munkanélküliség mostani emelkedése vélhetően növeli a külföldi munkavállalási szándékot. Kérdés azonban, hogyan alakul majd a célországok fogadókészsége, munkaerőigénye. Ezt a folyamatot megállítani nem, csupán valamelyest csökkenteni lehet, amihez viszont hosszú távú gazdasági növekedésre, a gazdasági helyzet tartós javulására lesz szükség. Emellett olyan változásokat kell végrehajtani, amelyek pozitív jövőképet nyújtanak azoknak a fiataloknak, akiknek a körében jelentős a kivándorlási hajlandóság. A szakember arra figyelmeztetett: az államnak olyan munkahelyeket kell létrehoznia, amelyek a fiatalok meglévő tudását kamatoztatva és továbbfejlesztve olyan megélhetést biztosítanak, amely ha nem is a nyugati bérekkel vetekedve, de a hazai viszonyok közt kiszámítható jövőt, tervezhető életpályát nyújt.

Forrás: 168 Óra
Egy ember köhögött, 21-en kapták el a koronavírust Mezőkövesden
Sneider: Ennél az ítéletnél már csak az lenne enhyébb, ha Kaletának fizetnének
Nacsa Lőrinc: A baloldal most sem volt képes a magyar emberek és vállalkozások javára dönteni
Szakértők becslése szerint úgy 200.000 gyermek éhezhet Magyarországon
Egy Görögországban nyaraló család drámája és viszontagságai
PET-palackokból készítettek napelemes térkövet egy kecskeméti háznál
Önkéntesek gyűjtöttek milliókat a Heim Pál Gyermekkorháznak
Vajna Timi is most látta először élőben Andy Vajna sírhelyét
Nem ment haza egy kisfiú a játszótérről Békés megyében - egy korábbi rendőr az érintett
Kaleta ítéletét már a Legfőbb Ügyészség magyarázza
Csak egyszer volt nagyobb a magyar költségvetési hiány mint most
Több százmilliót adnak Orbánék vallásos könnyűzene támogatására
Több százmilliót adnak Orbánék vallásos könnyűzene támogatására
Álhírrel kapcsolatos közleményt adtak ki - de még milyet!!!
Hivatalos: 520 milliárdot költött a kormány eszközbeszerzésekre
Eddig több mint 230 ezer nemzeti konzultációt töltöttek ki
Káosz van körülöttünk: több európai ország is szigorít
Titkolt építkezés magyarázhatja a Hajógyári-szigeten várható brutális természetpusztítást
Élet-halál között egy orvosi műhiba miatt
12 kormánytisztviselőt vettek őrizetbe
Ismét drágulnak az üzemanyagok a héten - íme a részletek
Jelentős vízhiány van néhány magyar településen
Orbán érdekes dolgokat mondott Merkel visszavonulásáról
Orbán szűkíti a területet: budapestiek nem is pályázhatnak állami támogatásra
Még nagyobb veszélyben vagyunk? Beismerte a WHO, hogy a koronavírus levegőben is terjed
Erős kijelentések hangzottak el Orbántól - szabadságharcosoknak nevezett három vezető...
Kezdődik: Ausztria megkettőzi az ellenőrzést a magyar határon
Romokban a nyugdíj az inflációhoz képest - lépésekre van szükség
Aggályos tartalmú, érzékeny adatokra rákérdező kérdőívet töltetnek ki az Erzsébet-táborokban a gyerekekkel
Sneider: Ennél az ítéletnél már csak az lenne enhyébb, ha Kaletának fizetnének
Potápi: Több mint 2,2 milliárd Ft-os támogatásban részesülnek a Kárpát-medencében élő magyar közösségek
Államtitkár: 1,5 milliárd forintból újul meg a kismarosi kisvasút
Egy ember köhögött, 21-en kapták el a koronavírust Mezőkövesden
Nacsa Lőrinc: A baloldal most sem volt képes a magyar emberek és vállalkozások javára dönteni
Túl súlyosnak érzi büntetését, fellebbezett Kaleta Gábor
Rendőrségi fogás: még a csomagtartóban is ült egy migráns
Karácsony Gergely: A kormány a pénzt a szokásához híven a pénzemberekhez önti
Felkavarta a Gesztesi családot a sírbotrány - Anikó nem kér bocsánatot
Ezért vették zár alá a Mozaik utcai vizsgaállomást
Nem áll meg az élelmiszerek drágulása - most jön még csak a neheze
Megsínylik a nyugdíjasok az árak emelkedését
A lebukott Kaleta Gábor túl súlyosnak találta a felfüggesztett börtönt és a félmilliós pénzbírságot
Bakondi György: komoly aktivitást mutat a balkáni migrációs útvonal
Kövér: A magyaroknak a politikai intézményekbe, a kormányba vetett bizalma erősebb, mint az európai átlag
Lecserélik az üzemanyagokat a magyar kúthálózaton
Lecserélik az üzemanyagokat a magyar kúthálózaton
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum