UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
Döntenünk kell Kína és az USA között 
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Durva: Gulyás Gergely szerint az utcára vonuló több ezer ember a kormány mellett tüntetett
Akár több százezer forintot is bukhatnak azok, akik lustaságból vagy figyelmetlenségből éltek a hitelmoratórium lehetőségével márciusban
Bárcsak igaza lenne Orbánnak, hogy nagyjából Ausztriával vagyunk egy szinten
Dúró Dóra nem hagyja magát: keményen visszaszólt
Dúró Dóra visszaszólt Lakatos Márknak, aki nemrég egy cikkben elemezte a politikus öltözködését.„Olyan butikos” - ezzel a felütéssel jelent meg az Indexen az a cikk, amelyben Lakatos ...
  
Franciaország visszahívta ankarai nagykövetét, mert Erdogan lehülyézte Macront
Komoly diplomáciai botrány keveredett Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentéséből, miszerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök "elmeorvosi vizsgálatra szorul". Macron nem vet...
  
Farkas Örs elismerte, hogy hiba volt levenni a maszkot a Fradi-Újpesten
"Tegnap este részt vettem a Ferencváros-Újpest mérkőzésen. A meccs alatt az előírásoknak megfelelően rajtam volt, ugyanakkor néhány fotó erejéig levettem a maszkot, ez hiba volt" - írta...
  
Szijjártó: A határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson
Ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkülA határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson, hogy ne dönthes...
  
Tragédia: motorbalesetben meghalt az ismert magyar sportoló
Elhunyt Veréb Krisztián olimpiai bronzérmes, többszörös világ- és Európa-bajnoki érmes kajakozó - tájékoztatta a család a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB).A MOB honlapjának vasárnapi...
  
Berki pártot alapít és mind a 106 körzetben indít jelöltet 2022-ben
Pártot alapított, ami jelenleg bejegyzés alatt áll, közölte Berki Krisztán az ATV #Bochkor című műsorában. Az előzetes szerint a főpolgármester-választáson is induló celeb elmondta, h...
  
A diákok üzentek Gulyásnak: Nem mellettük tüntetünk...
Nem a kormány mellett tüntetnek, hanem az egyetem ügyének megoldását várják tőlük. Ahogy korábban megírtuk, különös gondolatmenetet osztott meg a Színház-és Filmművészeti Egyetem a...
  
Hadházy elővett mindenkit, aki nem ment el tüntetni az MTVA székházához
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztban fejtette ki nézeteit azzal kapcsolatban, hogy az általa szervezett, a közmédia Kunigunda utcai székházánál tartott okt...
  
Tállai szerint az Orbán-kormány 2010-hez képest több mint huszonhatszorosára emelte a szülőknél hagyott összeget
2019-ben 332 milliárd forint volt az az összeg, ami a gyermekvállalás elismert költségeként adókedvezmény formájában a családoknál maradt. A kormány a szülőknél hagyott összeget 2010...
  
Ököllel vert össze egy utast egy férfi a villamoson - segítsen megtalálni!
A terézvárosi rendőrök keresik a felvételen látható férfit, aki többször megütott egy utast a villamoson.A Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. Kerületi Rendőrkapitánysága súlyos tes...
  
Harminc éve Orbán is helikopterezett a taxisblokád miatt
A rendszerváltás utáni első nagy tömegtüntetés napjaiban Antall József miniszterelnök kórházban feküdt, a szovjet csapatok egy része még csak indulóban volt haza, senki sem tudta, hogya...
  
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül szurkolt a Fradi-meccsen
Miután Müller Cecília azt kérte az emberektől, hogy ne menjenek tömegrendezvényre, és a kormány előírta a kötelező maszkviselést a stadionokban is, a Kormányzati Tájékoztatási Közpo...
  
Nagyon komoly szigorítások lépnek életbe Brüsszelben
Éjszakai, 22 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalom lép érvénybe hétfőtől Brüsszelben, kötelező lesz a szájat és az orrot eltakaró maszk köztéri viselése, nem tarthatnak ...
  
Láttad már Áder János új műsorát?
Műsorának címe sokaknak ismerős lehet.Kék bolygó címmel rendszeresen jelentkező podcast műsort indít Áder János köztársasági elnök, az egyes epizódok hétfőtől kéthetente jelennek ...
  
Több országban már kijárási korlátozás van, nálunk összegyűlt 16 ezer néző a Fradi-Újpestre
Szlovákiában éppen mától vezettek be kijárási korlátozásokat annak érdekében, hogy megfékezzék a járványt, Szlovéniában bezárt a boltok nagy része, hogy ne mászkáljanak az emberek...
  
Marsi Anikó bejelentés: pozitív lett a tesztje
A TV2 műsorának, a Dancing with the starsnak az elején jelentkezett be telefonon a műsor egyik szereplője, Marsi Anikó, hogy elmondja: pozitív lett a koronavírus tesztje, ezért nincs ott a sz...
  
Mutatjuk ki az az ember aki a legjobban utálja a Fideszt
Tegnap óta terjed internet-szerte az október 23-i tüntetésre talpig ANTI FIDESZ-be öltözött hypebeast férfi képe. Klasszikus street fashion összeállítás, Fekete-fehér colorway, erősen b...
  
Csaknem hatmilliárd forintot kap a PTE az Orbán-kormánytól
A Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg a rendelet, amely szerint az Orbán-kormány 5,7 milliárd forint pluszforrást ad a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE) a Modern Városok program keret...
  
Huszonöt méteres alagutat találtak Ásotthalomnál
Újabb alagutat fedeztek fel a rendőrök a magyar–szerb határon Ásotthalom mellett – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense pénteken az MTI-t.Deák ...
  
Akár több százezer forintot is bukhatnak azok, akik lustaságból vagy figyelmetlenségből éltek a hitelmoratórium lehetőségével márciusban
Akár több százezer forintot is bukhatnak azok, akik lustaságból vagy figyelmetlenségből éltek a hitelmoratórium lehetőségével márciusban. Nem igaz, hogy nem kerül többe a moratórium ut...
  
Üzent Pataky: Most aztán oda kell csavarni
A miskolci mentőállomás 70 éves lett!A jeles évforduló alkalmából Pataky Attila, az EDDA frontembere is üzent a város életmentőinek, hiszen ő maga is miskolci származású"Kívánok (......
  
Donald Tusk szerint Orbán Viktor egy korcs demokráciát teremt meg
Az Európai Néppárt elnöke a Szabad Európának adott interjúban beszélt arról, hogy szerinte Orbán Viktor „próbálkozása egy általa illiberális demokráciának nevezett új ideológia me...
  
Magyarország megkapta a 180 milliárd forintos munkahelyvédelmi hitelt az EU-tól
Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Magyarországnak a munkahelyvédelmi program (SURE) keretében benyújtott 504 millió eurós hitelkérelmét. Ezzel Magyarország is csatlakozott ahhoz a 16...
  
Orosz vagy kínai vakcinát is vehetünk Orbán szerint
A kormányfő felszólította az operatív törzset, hogy tájékozódjon az orosz és a kínai oltóanyagok előállításának és beszerzésének körülményeiről is.A járvány egész Európába...
  
Még 800 millió megy a hajdúnánási MotoGP-re
Még 800 millió forinttal lehet drágább a hajdúnánási Moto GP-pálya építése. Ebből a pénzből a beruházáshoz szükséges ingatlanokat kellene megvásárolni.Egy kicsit még drágább les...
  
Óriási támogatást kap Magyarország Brüsszeltől még az idén
Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Magyarországnak a munkahelyvédelmi program (SURE) keretében benyújtott 504 millió eurós hitelkérelmét. Ezzel Magyarország is csatlakozott ahhoz a 16...
  
Részeg volt a sofőr, aki szemből halálra gázolt két motorost Sükösd mellett
Halálos közúti baleset okozásának gyanúja miatt a kalocsai rendőrök őrizetbe vették azt a gépkocsivezetőt, aki pénteken Sükösd közelében az 51-es főúton áttért a szemközti sávba...
  
Videón a budapesti rendőrautó pénteki karambolja
Egy biciklis futár fejkamerája rögzítette, ahogy a kereszteződésen áthaladó járőrkocsit telibe trafálja egy jobbról érkező személyautó. A balesetről tegnap számoltunk be a BalesetInf...
  
Gulyás: Én örülök annak, hogy ilyen sokan tüntetnek értünk
A miniszter logikája szerint a demonstrálók azt akarják, hogy ne egy kormánytól független alapítvány irányítsa az egyetemet.Ami a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyét illeti, mi j...
  
Aggódnak a kereskedők: szigorításokat akarnak az üzletekben
A járványügyi védekezés szabályainak további szigorítását szorgalmazzák a kiskereskedelem munkavállalói, mivel az országos fertőzöttség terjedésével meredeken megugrottak a napi tö...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
FüggetlenNemzet
Döntenünk kell Kína és az USA között
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Durva: Gulyás Gergely szerint az utcára vonuló több ezer ember a kormány mellett tüntetett
Akár több százezer forintot is bukhatnak azok, akik lustaságból vagy figyelmetlenségből éltek a hitelmoratórium lehetőségével márciusban
Bárcsak igaza lenne Orbánnak, hogy nagyjából Ausztriával vagyunk egy szinten
Szijjártó kiállt Orbán mellett: Elfogadhatatlan korcsnak nevezni a magyar demokráciát
Dúró Dóra nem hagyja magát: keményen visszaszólt
Franciaország visszahívta ankarai nagykövetét, mert Erdogan lehülyézte Macront
Farkas Örs elismerte, hogy hiba volt levenni a maszkot a Fradi-Újpesten
Szijjártó: A határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson
Tragédia: motorbalesetben meghalt az ismert magyar sportoló
Berki pártot alapít és mind a 106 körzetben indít jelöltet 2022-ben
A diákok üzentek Gulyásnak: Nem mellettük tüntetünk...
Hadházy elővett mindenkit, aki nem ment el tüntetni az MTVA székházához
Tállai szerint az Orbán-kormány 2010-hez képest több mint huszonhatszorosára emelte a szülőknél hagyott összeget
Ököllel vert össze egy utast egy férfi a villamoson - segítsen megtalálni!
Harminc éve Orbán is helikopterezett a taxisblokád miatt
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül szurkolt a Fradi-meccsen
Nagyon komoly szigorítások lépnek életbe Brüsszelben
Láttad már Áder János új műsorát?
Több országban már kijárási korlátozás van, nálunk összegyűlt 16 ezer néző a Fradi-Újpestre
Marsi Anikó bejelentés: pozitív lett a tesztje
Mutatjuk ki az az ember aki a legjobban utálja a Fideszt
Csaknem hatmilliárd forintot kap a PTE az Orbán-kormánytól
Huszonöt méteres alagutat találtak Ásotthalomnál
Akár több százezer forintot is bukhatnak azok, akik lustaságból vagy figyelmetlenségből éltek a hitelmoratórium lehetőségével márciusban
Üzent Pataky: Most aztán oda kell csavarni
Donald Tusk szerint Orbán Viktor egy korcs demokráciát teremt meg
Magyarország megkapta a 180 milliárd forintos munkahelyvédelmi hitelt az EU-tól
Orosz vagy kínai vakcinát is vehetünk Orbán szerint
Még 800 millió megy a hajdúnánási MotoGP-re
Óriási támogatást kap Magyarország Brüsszeltől még az idén
Részeg volt a sofőr, aki szemből halálra gázolt két motorost Sükösd mellett
Videón a budapesti rendőrautó pénteki karambolja
Gulyás: Én örülök annak, hogy ilyen sokan tüntetnek értünk
Aggódnak a kereskedők: szigorításokat akarnak az üzletekben
Megdöbbentő őszinteséggel mesélt családi tragédiájáról Vitray Tamás
Megtörten nyilatkoztak a kalandparkban szörnyethalt Zsigmond szülei
Gulyás szerint az SZFE ügye nem fontos az emberek mindennapjaiban
Durva: Gulyás Gergely szerint az utcára vonuló több ezer ember a kormány mellett tüntetett
Joe Biden a Twitteren emlékezett meg az 56-os forradalomról
Bárcsak igaza lenne Orbánnak, hogy nagyjából Ausztriával vagyunk egy szinten
Újabb botrány: Abortuszellenes nyilatkozatot írt alá a magyar kormány
Tízezer maszkkal készül a Fradi a szombati, Újpest elleni meccsre
100 milliós beruházás - Egészségügyi maszkot gyártó üzemet adtak át Borsodban
Csehország Orbánnak hálálkodik az ajándék lélegeztetőgépek miatt
Gulyás: Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek!
Mutatjuk Orbán Viktor mire utasította Pintér Sándor belügyminisztert
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum