UGRÁS A KEZDŐLAPRA   LÁJKOLJ MINKET FACEBOOKON
A sportra költött támogatások 450 %-kal, az oktatásra szántak 30 %-kal nõttek Magyarországon!
A sportra, mint stratégiai ágazatra bizonyíthatóan nem sajnálta a pénzt 2011 óta az Orbán-kormány. Mindeközben a jövõt szolgáló ágazatokra csak látszólag fordít több pénzt. A forráshiány napjainkban is megmutatkozik a pedagógushiányban, valamint az egészségügyi intézmények állapotán.

Orbán Viktor miniszterelnök számára fontos a sport, azon belül is különösképp a labdarúgáshoz húz a szíve. Talán ez lehetett a fõ mozgatórugó, amikor már a 2010-es hatalomváltás elõtt jelezte: stratégiai ágazattá fogja emelni a sportot. Az vitán felül állt, hogy az anyagi szempontból némiképp elhanyagolt területet elõtérbe kellett helyezni: elavult infrastruktúra, lepusztult létesítmények, szûkös keretekbõl gazdálkodó sportszövetségek jellemezték azt az idõszakot, amikor a kormányok látóterében nem volt benne az ágazat. Azonban mint ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy nyíltak meg egyre jobban a sport felé irányított pénzcsapok és mára már a 2000 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amit a költségvetésbõl létesítményekre, szakmai többletfeladatok támogatására, egyedi kiutalásként, segítségként vagy a TAO-támogatások révén áramoltatott a kormány a különbözõ sportágakba.

Vitán felül áll: az ezermilliárdokra rugó költések listáján találni indokolt és szükséges kiadási tételeket is, ám zömében vannak azok, melyek létjogosultsága erõsen vitatható. Egy valamire való nemzeti stadionra szükség van - hogy erre 200 milliárdot kell-e költeni, más kérdés -, ugyanúgy az élvonalból kiemelkedõ nagymúltú, sikeresebb csapatoknak szintén kijárhat egy valamire való stadion, ahogy az utánpótlás fejlesztésére fordított összegekben is meg lehet találni az értelmet. Nem így a megye I-ben játszó, amatõr csapat több százmilliós stadionfejlesztésében, vagy az ezer fõs lélekszámú településnek felhúzott milliárdos sportcsarnokában - ezek már erõsen vitatható és feleslegesnek tûnõ kiadásnak tûnnek.

Ebbõl kiindulva érthetõ, hogy miért vetik össze gyakran - demagóg módon - a látványberuházásokat és a sportkiadásokat a magyar egészségügyben és oktatásban kialakult állapotokkal. Ezt a két területet ugyanis számos probléma jellemzi és kritika övezi. Hosszan lehetne sorolni a véleményes pontokat a túlterhelt tanároktól és alacsony fizetésüktõl kezdve az iskolákban, kórházakban hiányzó felszereléseken, tárgyi eszközökön át egészen a kórházak folyamatosan újratermelõdõ adósságáig.

Bár az idei és a jövõ évi költségvetés tervei már ismertek egy ideje, elemzésünk során a tényleges kiadásokra voltunk kíváncsiak, így a zárszámadásokban feltüntetett adatokat vizsgáltuk meg 2011 és 2018 között. Ez alapján a sportra fordított kiadások a TAO-val együtt 7 év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek (450 százalékos növekedés), miközben az egészségügyre szánt kiadások csupán 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal emelkedtek.

Ha az alfunkciókra fordított forintok változását nézzük, szintén kirajzolódik a sport elõtérbe helyezése, bár ebben az esetben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy - a sport esetében - alacsony bázisról könnyû nagyot növekedni.

Sport és szabadidõs tevékenységre a kormány 2011 és 2018 között 525 százalékkal növelte meg a kiadásokat, míg például az iskolai elõkészítésre, alapfokú oktatásra arányaiban 42 százalékkal kevesebb,
középfokú oktatásra pedig 10 százalékkal kevesebb pénz jutott.
Ennek eredménye lett, hogy ma már forintosítva több pénzt tol be a kormány a sport területére, mint az alap- és középfokú oktatásra külön-külön.

Az idõszak kezdetén, 2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, ahova a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra azonban fordult a helyzet. TAO-val együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben

iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot
középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött már tavaly kormány.

Az egészségügyben is megfigyelhetõ hasonló "átrendezõdés" a kiadásokat illetõen: 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány sportra, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra, tavaly már háttérbe kerültek ezek az egészségügyi területek. A sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben

háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot,
rendelõi, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított.
Érdemes itt egy gondolat erejéig kitérni arra is, hogy változatlanul a legkevesebb forrás a közegészségügyi tevékenységekre is szolgáltatásokra jutott tavaly, mindössze 40 milliárd forint, ami mindössze 8 milliárddal több a 2011-es kiadásnál.

Hogy ezek az anyagi szempontból kisebb költségigényû területek kevésbé voltak a kormányzati kiadástervezés fókuszában, abból is látszik, hogy a rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt. Mindeközben, mint már említettük, a sportra költött forintok 450 százalékkal alakultak magasabb szinten 2018-ban.

A vizsgált költségvetési kiadások arányaiban mért változásánál érdemes figyelembe venni az idõszak alatt regisztrált infláció mértékét is, az így kapott reálváltozással pontosabb képet kaphatunk a forráskivonások, illetve keretnövelések mértékérõl. Ugyanaz a kiadási tétel ugyanis az árak alakulásának függvényében nem ugyanannyit érhettek 2018-ban, mint 2011-ben. Ezen idõszak alatt az árak átlagosan 17,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a kiadásnövekedések értéke ennyivel csökkent, a forráskivonás valós mértéke ennyivel nagyobb volt.

Elsõ ránézésre úgy tûnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese ebbõl az iskolai elõkészítés és az alapfokú oktatás volt, itt ugyanis reálértéken 50 százalékos csökkenés mutatkozott, de jelentõs forráskivonásról árulkodnak az adatok a középfokú oktatás területén is. A terület 28 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhatott 2018-ban, mint 2011-ben.

Az oktatáson belül volt ugyanakkor egy olyan terület, amely az elmúlt évek legnagyobb nyertese lett: az egyéb oktatás, mely a nem kiemelt oktatási formákat, kiegészítõ szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, mûködtetését és fejlesztését foglalja magába. Ezzel összefüggésben a kormány reálértéken 242 százalékkal többet költött már tavaly.

Az adatok azonban megtévesztõek, hiszen drasztikusan belenyúlt a kormány az oktatás rendszerébe 2013-ban, ez pedig a költségvetési kiadások átrendezésével is járt. 2013-ban az egyéb oktatásra fordított kiadások majdnem az elõzõ évi háromszorosára emelkedtek az iskolák államosítása, pontosabban a fenntartói jogok közvetlen állami hatáskörbe vonása miatt.

Ezzel párhuzamosan iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra egy év alatt nagyjából a felére esett vissza az az összeg, amit a kormány itt elköltött, a középfokú oktatásban pedig közel 100 milliárdos volt az átalakítással járó forráskivonás.

Vagyis joggal feltételezhetõ, hogy a 2011-2018 közötti idõsíkon az alap- és középfokú oktatás csak látszólag tûnik vesztesnek, hiszen a közvetlen állami hatókörbe kerülés átrendezte a költségvetési kiadások funkciók szerinti alakulását. Ha szûkített - tehát az átalakítás utáni - idõsíkot nézzük, akkor a 7,2 százalékos kumulált infláció mellett 40-50 százalékos kiadásnövekedés történt minden részterületen, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyjából 30-40 százalékkal több forrás jutott tavaly az oktatás eme területeire, mint 2013-ban. Igaz, ezzel párhuzamosan a sportban reálértéken több mint 210 százalékkal több pénzt költött el a kormány a TAO-támogatások figyelembe vételével együtt.

A vizsgált idõszakban az oktatásban végrehajtott jelentõs átalakításhoz hasonló állami beavatkozás nem történt az egészségügyi területén, így itt sokkal pontosabban felmérhetõ a kiadások alakulása. Reálértéken a területre mindössze 18 százalékkal több forrás jutott 2018-ban 2011-hez mérten szemben a sport 289 százalékos forrásgyarapodásával.

Az alterületeket nézve úgy tûnik, a kormány is érzékeli a kórházi ellátás problémáit, hiszen reálértéken 75 százalékkal többet költött el erre a célra, mint az idõszak legelején, valamivel több mint 1000 milliárd forintot. Igaz, ettõl függetlenül a problémák száma nem csökkent, elég ha csak az évrõl évre újratermelõdõ kórházi adósságokra gondolni (bár ez sokkal inkább a finanszírozási rendszer hibája, mint egyes kórházak felelõtlen gazdálkodásáé), vagy a hiányzó alapvetõ felszerelésekre, vagy az elvándorló, túlterhelt szakorvosokra. Ettõl valamennyivel elmaradó mértékû forrásnövekedés történt a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatot illetõen, ezen a soron az infláció figyelembevételével 49 százalékkal több pénz szerepel a 2018-as zárszámadásban.

A forráskivonást jóhiszemûen nevezhetnénk akár megtakarításnak is. Emlékezhetünk, a sportkiadásokat alátámasztó kormányzati álláspont egyik sarokköve szerint ugyanis minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Bár valójában is megfigyelhetõ a sportkiadások növekedése és az ellátórendszer egyes területein a kiadáscsökkenés, véleményünk szerint szinte kizárt, hogy ez szoros összefüggésben lenne egymással. A sportkiadások fókuszában ugyanis a profi klubok, uátnpótlás-nevelés támogatása, az újabbnál újabb sportlétesítmények építése áll és ehhez képest aprópénznek nevezhetõ az, ami a sport olyan részterületeire ment volna el, ami közvetlenül a lakosság egészségtudatosságát fokozta, sportolási lehetõségeit bõvítette volna. Ugyan elkezdõdött néhány évvel ezelõtt egy sportpark-építési program, azok elérhetõsége még mindig korlátozott, ráadásul az ilyen sportparkok kihasználtsága is erõsen idõjárás-függõ. Egyéb ösztönzõt, mellyel a kormány a társadalom széles rétegeinek sportolási hajlandóságát fokozná, nem vezetett be.

Igaz, a sportkiadásokon belül a szabadidõsport támogatására reálértéken szignifikánsan több forrás jutott a vizsgált idõszakban, majdnem 300 százalékos volt a növekedés mértéke. Nominálisan azonban még mindig a töredéke annak, ami a költségvetésbõl, illetve a TAO-n keresztül áramlik elsõsorban a látvány-csapatsportokba: a szabadidõsportra a kormány tavaly 607 millió forintot fordított a zárszámadás alapján.

Forrás: MFOR

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Kiderült miért utalt 2018-ban milliárdokat Székelyföldnek az Orbán kormány
Kimagaslóan magas Orbán Viktor támogatottsága a székelyek körében
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Csaknem száz család maradhat áram nélkül
A beruházó levélben értesítette őket, hogy jövő héten kikapcsolják az áramot Ez az a lakópark, amely, bár már évek óta lakják, papíron nem is létezik A veresegyházi lakóparkban a ...
  
Lélegeztetőgép botrány: menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját
Kiderült, hogy a vezető egyben tulajdonosa a berendezések üzembehelyezésével megbízott cégnek Közleménye szerint a hvg360 cikkéből értesült a lélegeztetőgépeket beszerző OTT-ONE Nyrt...
  
Szökött rabot keres az egész ország
A Bács-Kiskun megyei Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet egyik - alacsony biztonsági besorolású fogvatartottja - munkavégzés közben engedély nélkül távozott szombaton...
  
Pénteken fogadták el a törvényt - már jelentkezett is egy tettre kész üzletember
Pénteken fogadta el az Országgyűlés a lex PMFC-t A pécsi profi futball újjáépítsét lehetővé tevő törvényt Bánki Erik nyújtotta be A Nemzeti Sport mai számából már az derül ki, ho...
  
Súlyos vadászbaleset - a hírt megerősítették
Súlyos vadászbaleset történt Nagybörzsönyben pénteken, értesült a 444 helyi forrásokból, a hírt a település polgármestere is megerősítette Úgy tudjuk, egy vadászatra érkezett ...
  
13 évesen esett teherbe, most újabb gyereket akar
A fiatal anyuka nem kertel: Instagram-oldalán osztotta meg követőivel, hogy első gyermeke megszületését követően hamarosan újabbat vállalna 11 éves párjával A Noizz-on is írtunk arról ...
  
Rendőrök lepték el Siófokot - váratlan razzia
Razziát tartott a rendőrség Siófokon 646 főt igazoltattak, közülük öt főt állítottak elő bűncselekmény elkövetésének gyanúja (garázdaság és lopás), illetőleg szabálysértési ...
  
Végleges: kiderült kiknek fog fájni igazán az új adótörvény
Igaza lett Parragh Lászlónak, aki már tavaly belengette, hogy a médiának van miért aggódnia Egy pénzügyminisztériumi levélből tudhatja meg a nagyvilág, hogy mi volt a legfontosabb szempon...
  
Mobil wc tolvajt fogtak el a rendőrök - a nyomozást lezárták
A nagydorogi rendőrséghez április elején futott be egy feljelentés amiatt, hogy valaki 2020 március 28 és március 30 között megbontotta a Tolna megyei – Paks közelében található – ez...
  
Villany nélkül maradhat a magyar lakópark - szégyen ami történt
Az RTL Klub híradója szerint a beruházó levélben értesítette a lakóparkóban élőket, hogy jövő héten kikapcsolják az áramot Ez az a lakópark, amely bár már évek óta lakják, papír...
  
Fogynak a balatoni szabadstrandok - kisajátítják a nagyok a magyar tengert
40 tóparti településből mindössze 20 biztosít szabadstrandot Egy DK-s törvénymódosítási javaslat feltornázná ezt a számot "A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein – ha a...
  
Kicsi is elég hogy begyulladjon az autójában hagyott kézfertőtlenítő
Ha a kézfertőtlenítő folyadék párologni kezd, elég egy szikra is ahhoz, hogy begyulladjon a gőz Ezért semmiképpen se hagyjuk azt az autóban ebben a melegben - figyelmeztet az Innovációs ...
  
Rekord kevesen jelentkeztek az egyetemekre - óriási a probléma
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint muszáj lenne megerősíteni a közoktatást, hogy többen jussanak be az egyetemekre Idén a tanári, ápolói szakokra jelentkeztek a l...
  
Mit tehetsz, ha a lakásod élhetetlenné válik az igénytelen szomszéd miatt
A VII kerületi, több mint száz fős társasházban, ahol Péter lakik, már messziről érezni lehetett, hogy itt valami bűzlik Közvetlenül a lakás előtt már öklendezni kezdtem a tömény sz...
  
Melbourne: 3000 lakót tartanak járvány őrizet alatt
Kilenc magas blokkházat, köztük a bennük élő háromezer lakót zárták el a külvilágtól az ausztráliai Melbourne-ben, miután a városban váratlanul megemelkedett a fertőzések száma, a ...
  
Óriási botrány: Kordonnal kerítették el Gárdonyban a szabadstrandot
Óriási a felháborodos a Velencei-tó partján, Gárdonyban - számolt be róla az RTL Klub A tónál nemrég újították fel a partfalat, a munkák befejeztével a szabadstrandot kordonnal keríte...
  
Olyan képet posztolt Rubint Réka - a rajongók egy része egyből neki esett
Alakreform programom RÓLAD szól, aki megtisztel bizalmával, és edzőtársának fogad! Én hiszek benned, segítek abban, hogy tudatos és következetes munkával elérd a célod! Ezt az oldalt én...
  
Könyvet írtak az Orbán rezsimről és a magyar társadalom minimális ellenállásáról
Stefano Bottoni nemzetközileg elismert történész és közszereplő könyvet szentelt Orbán Viktor politikai karrierjének, amelyben a 2010 után Magyarországon kiépült társadalmi rendszer ala...
  
Megérkeztek a képek a délelőtt elfogott migránsokról
Három külföldit tartóztattak fel Tompánál a rendőrök Tompa Közúti Határátkelőhelyen – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőreinek jelzése alapján – a rendőrök 2020 július ...
  
Balatoni baleset: felborult egy katamarán, hatan voltak a fedélzetén
Balatonfüred közelében bukott fel egy nagy katamarán, amelyen hat személy tartózkodott, de szerencsére senki sem sérült meg Az Index olvasója készített látványos képet szombat délután...
  
Megint finomhangol a kormány a TB szabályokon
Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmaz...
  
Nagyon vészjósló dolgok történnek az autóiparban
Drasztikusan visszaesett az idén az eladott új autók száma Németországban az autógyártókat tömörítő Verband der Automobilindustrie (VDA) érdekvédelmi szervezet szerint, írja a Zeit A s...
  
Szijjártóék megállapodtak az EU-val - összegkorlát nélkül adhatunk támogatást
Két hónapnyi tárgyalás után sikerült megállapodnunk az Európai Bizottsággal, hogy összegkorlát nélkül adhatunk támogatást azoknak a magyarországi vállalatoknak, melyek ugyan veszt...
  
A járvánnyal kapcsolatban a Miniszterelnökség 13,7 milliárd forintot költött hirdetésre
84 százalék ment a kormánymédiához, közpénzből Az állami hirdetési pénzek 84 százaléka köt ki a kormánypárthoz közeli cégeknél - derül ki a Kantar Hungary adataiból, amelyeket a G...
  
A Magyar Közút Zrt. hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége
Még mindig sok a rossz minőségű közút, de kevesebb A Magyar Közút Zrt hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége egy év alatt - írja a Napihu A teljes közúthálózat...
  
Orbán: a függetlenség és a szuverenitás olyan értékek, amelyeket kormányom és a magyar nép ápol
A függetlenség napjára írt üdvözletében várja a jövőbeli közös munkát Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte Donald Trump amerikai elnököt az Egyesült Államok szövets...
  
Terelik a személyautókat - bedugult a határ
Megnövekedett a határátlépés és a várakozás ideje a román határszakaszon, emiatt a személygépjárművek forgalmának elterelésére kell számítani a 42-es főúton Hajdú-Bihar megyében...
  
Több milliárdot kapott a Wizz Air, amiért hazahozták Kínából a lélegeztetőgépeket
A Népszava írt arról, járatonként 72 millió forintba is kerülhetett, hogy a Wizz Air egészségügyi eszközöket szállított Magyarországra A lap információi szerint így még annál is t...
  
Rekordszámú új fertőzött Bulgáriában, máshol 200 ezren kerültek vesztegzár alá
Rekordszámú, 182 új beteget jelentettek az elmúlt 20 órában Bulgáriában, ahol így 5497-re nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma - közölte szombaton a bolgár egészségügyi minisztéri...
  
51 fokos autóban hagyta a kutyát - a rendőrök előállították
A rendőrség honlapján jelent meg a hír, hogy szombaton 9 óra körül érkezett bejelentés az Újpesti Állat- és Természetvédelmi Járőrszolgálattól, hogy Budapest IV kerületében, egy pa...
  
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
A sportra költött támogatások 450 %-kal, az oktatásra szántak 30 %-kal nõttek Magyarországon!
A sportra, mint stratégiai ágazatra bizonyíthatóan nem sajnálta a pénzt 2011 óta az Orbán-kormány. Mindeközben a jövõt szolgáló ágazatokra csak látszólag fordít több pénzt. A forráshiány napjainkban is megmutatkozik a pedagógushiányban, valamint az egészségügyi intézmények állapotán.

Orbán Viktor miniszterelnök számára fontos a sport, azon belül is különösképp a labdarúgáshoz húz a szíve. Talán ez lehetett a fõ mozgatórugó, amikor már a 2010-es hatalomváltás elõtt jelezte: stratégiai ágazattá fogja emelni a sportot. Az vitán felül állt, hogy az anyagi szempontból némiképp elhanyagolt területet elõtérbe kellett helyezni: elavult infrastruktúra, lepusztult létesítmények, szûkös keretekbõl gazdálkodó sportszövetségek jellemezték azt az idõszakot, amikor a kormányok látóterében nem volt benne az ágazat. Azonban mint ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy nyíltak meg egyre jobban a sport felé irányított pénzcsapok és mára már a 2000 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amit a költségvetésbõl létesítményekre, szakmai többletfeladatok támogatására, egyedi kiutalásként, segítségként vagy a TAO-támogatások révén áramoltatott a kormány a különbözõ sportágakba.

Vitán felül áll: az ezermilliárdokra rugó költések listáján találni indokolt és szükséges kiadási tételeket is, ám zömében vannak azok, melyek létjogosultsága erõsen vitatható. Egy valamire való nemzeti stadionra szükség van - hogy erre 200 milliárdot kell-e költeni, más kérdés -, ugyanúgy az élvonalból kiemelkedõ nagymúltú, sikeresebb csapatoknak szintén kijárhat egy valamire való stadion, ahogy az utánpótlás fejlesztésére fordított összegekben is meg lehet találni az értelmet. Nem így a megye I-ben játszó, amatõr csapat több százmilliós stadionfejlesztésében, vagy az ezer fõs lélekszámú településnek felhúzott milliárdos sportcsarnokában - ezek már erõsen vitatható és feleslegesnek tûnõ kiadásnak tûnnek.

Ebbõl kiindulva érthetõ, hogy miért vetik össze gyakran - demagóg módon - a látványberuházásokat és a sportkiadásokat a magyar egészségügyben és oktatásban kialakult állapotokkal. Ezt a két területet ugyanis számos probléma jellemzi és kritika övezi. Hosszan lehetne sorolni a véleményes pontokat a túlterhelt tanároktól és alacsony fizetésüktõl kezdve az iskolákban, kórházakban hiányzó felszereléseken, tárgyi eszközökön át egészen a kórházak folyamatosan újratermelõdõ adósságáig.

Bár az idei és a jövõ évi költségvetés tervei már ismertek egy ideje, elemzésünk során a tényleges kiadásokra voltunk kíváncsiak, így a zárszámadásokban feltüntetett adatokat vizsgáltuk meg 2011 és 2018 között. Ez alapján a sportra fordított kiadások a TAO-val együtt 7 év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek (450 százalékos növekedés), miközben az egészségügyre szánt kiadások csupán 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal emelkedtek.

Ha az alfunkciókra fordított forintok változását nézzük, szintén kirajzolódik a sport elõtérbe helyezése, bár ebben az esetben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy - a sport esetében - alacsony bázisról könnyû nagyot növekedni.

Sport és szabadidõs tevékenységre a kormány 2011 és 2018 között 525 százalékkal növelte meg a kiadásokat, míg például az iskolai elõkészítésre, alapfokú oktatásra arányaiban 42 százalékkal kevesebb,
középfokú oktatásra pedig 10 százalékkal kevesebb pénz jutott.
Ennek eredménye lett, hogy ma már forintosítva több pénzt tol be a kormány a sport területére, mint az alap- és középfokú oktatásra külön-külön.

Az idõszak kezdetén, 2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, ahova a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra azonban fordult a helyzet. TAO-val együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben

iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot
középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött már tavaly kormány.

Az egészségügyben is megfigyelhetõ hasonló "átrendezõdés" a kiadásokat illetõen: 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány sportra, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra, tavaly már háttérbe kerültek ezek az egészségügyi területek. A sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben

háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot,
rendelõi, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított.
Érdemes itt egy gondolat erejéig kitérni arra is, hogy változatlanul a legkevesebb forrás a közegészségügyi tevékenységekre is szolgáltatásokra jutott tavaly, mindössze 40 milliárd forint, ami mindössze 8 milliárddal több a 2011-es kiadásnál.

Hogy ezek az anyagi szempontból kisebb költségigényû területek kevésbé voltak a kormányzati kiadástervezés fókuszában, abból is látszik, hogy a rendelõi, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt. Mindeközben, mint már említettük, a sportra költött forintok 450 százalékkal alakultak magasabb szinten 2018-ban.

A vizsgált költségvetési kiadások arányaiban mért változásánál érdemes figyelembe venni az idõszak alatt regisztrált infláció mértékét is, az így kapott reálváltozással pontosabb képet kaphatunk a forráskivonások, illetve keretnövelések mértékérõl. Ugyanaz a kiadási tétel ugyanis az árak alakulásának függvényében nem ugyanannyit érhettek 2018-ban, mint 2011-ben. Ezen idõszak alatt az árak átlagosan 17,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a kiadásnövekedések értéke ennyivel csökkent, a forráskivonás valós mértéke ennyivel nagyobb volt.

Elsõ ránézésre úgy tûnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese ebbõl az iskolai elõkészítés és az alapfokú oktatás volt, itt ugyanis reálértéken 50 százalékos csökkenés mutatkozott, de jelentõs forráskivonásról árulkodnak az adatok a középfokú oktatás területén is. A terület 28 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhatott 2018-ban, mint 2011-ben.

Az oktatáson belül volt ugyanakkor egy olyan terület, amely az elmúlt évek legnagyobb nyertese lett: az egyéb oktatás, mely a nem kiemelt oktatási formákat, kiegészítõ szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, mûködtetését és fejlesztését foglalja magába. Ezzel összefüggésben a kormány reálértéken 242 százalékkal többet költött már tavaly.

Az adatok azonban megtévesztõek, hiszen drasztikusan belenyúlt a kormány az oktatás rendszerébe 2013-ban, ez pedig a költségvetési kiadások átrendezésével is járt. 2013-ban az egyéb oktatásra fordított kiadások majdnem az elõzõ évi háromszorosára emelkedtek az iskolák államosítása, pontosabban a fenntartói jogok közvetlen állami hatáskörbe vonása miatt.

Ezzel párhuzamosan iskolai elõkészítésre és alapfokú oktatásra egy év alatt nagyjából a felére esett vissza az az összeg, amit a kormány itt elköltött, a középfokú oktatásban pedig közel 100 milliárdos volt az átalakítással járó forráskivonás.

Vagyis joggal feltételezhetõ, hogy a 2011-2018 közötti idõsíkon az alap- és középfokú oktatás csak látszólag tûnik vesztesnek, hiszen a közvetlen állami hatókörbe kerülés átrendezte a költségvetési kiadások funkciók szerinti alakulását. Ha szûkített - tehát az átalakítás utáni - idõsíkot nézzük, akkor a 7,2 százalékos kumulált infláció mellett 40-50 százalékos kiadásnövekedés történt minden részterületen, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyjából 30-40 százalékkal több forrás jutott tavaly az oktatás eme területeire, mint 2013-ban. Igaz, ezzel párhuzamosan a sportban reálértéken több mint 210 százalékkal több pénzt költött el a kormány a TAO-támogatások figyelembe vételével együtt.

A vizsgált idõszakban az oktatásban végrehajtott jelentõs átalakításhoz hasonló állami beavatkozás nem történt az egészségügyi területén, így itt sokkal pontosabban felmérhetõ a kiadások alakulása. Reálértéken a területre mindössze 18 százalékkal több forrás jutott 2018-ban 2011-hez mérten szemben a sport 289 százalékos forrásgyarapodásával.

Az alterületeket nézve úgy tûnik, a kormány is érzékeli a kórházi ellátás problémáit, hiszen reálértéken 75 százalékkal többet költött el erre a célra, mint az idõszak legelején, valamivel több mint 1000 milliárd forintot. Igaz, ettõl függetlenül a problémák száma nem csökkent, elég ha csak az évrõl évre újratermelõdõ kórházi adósságokra gondolni (bár ez sokkal inkább a finanszírozási rendszer hibája, mint egyes kórházak felelõtlen gazdálkodásáé), vagy a hiányzó alapvetõ felszerelésekre, vagy az elvándorló, túlterhelt szakorvosokra. Ettõl valamennyivel elmaradó mértékû forrásnövekedés történt a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatot illetõen, ezen a soron az infláció figyelembevételével 49 százalékkal több pénz szerepel a 2018-as zárszámadásban.

A forráskivonást jóhiszemûen nevezhetnénk akár megtakarításnak is. Emlékezhetünk, a sportkiadásokat alátámasztó kormányzati álláspont egyik sarokköve szerint ugyanis minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Bár valójában is megfigyelhetõ a sportkiadások növekedése és az ellátórendszer egyes területein a kiadáscsökkenés, véleményünk szerint szinte kizárt, hogy ez szoros összefüggésben lenne egymással. A sportkiadások fókuszában ugyanis a profi klubok, uátnpótlás-nevelés támogatása, az újabbnál újabb sportlétesítmények építése áll és ehhez képest aprópénznek nevezhetõ az, ami a sport olyan részterületeire ment volna el, ami közvetlenül a lakosság egészségtudatosságát fokozta, sportolási lehetõségeit bõvítette volna. Ugyan elkezdõdött néhány évvel ezelõtt egy sportpark-építési program, azok elérhetõsége még mindig korlátozott, ráadásul az ilyen sportparkok kihasználtsága is erõsen idõjárás-függõ. Egyéb ösztönzõt, mellyel a kormány a társadalom széles rétegeinek sportolási hajlandóságát fokozná, nem vezetett be.

Igaz, a sportkiadásokon belül a szabadidõsport támogatására reálértéken szignifikánsan több forrás jutott a vizsgált idõszakban, majdnem 300 százalékos volt a növekedés mértéke. Nominálisan azonban még mindig a töredéke annak, ami a költségvetésbõl, illetve a TAO-n keresztül áramlik elsõsorban a látvány-csapatsportokba: a szabadidõsportra a kormány tavaly 607 millió forintot fordított a zárszámadás alapján.

Forrás: MFOR

Kiderült miért utalt 2018-ban milliárdokat Székelyföldnek az Orbán kormány
Kimagaslóan magas Orbán Viktor támogatottsága a székelyek körében
400 magyar rendőr csapott le egyszerre! - óriási razzia
Bejött a kánikula, lezárták a szabadstrandot
Csaknem száz család maradhat áram nélkül
Lélegeztetőgép botrány: menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját
Szökött rabot keres az egész ország
Pénteken fogadták el a törvényt - már jelentkezett is egy tettre kész üzletember
Súlyos vadászbaleset - a hírt megerősítették
13 évesen esett teherbe, most újabb gyereket akar
Rendőrök lepték el Siófokot - váratlan razzia
Végleges: kiderült kiknek fog fájni igazán az új adótörvény
Mobil wc tolvajt fogtak el a rendőrök - a nyomozást lezárták
Villany nélkül maradhat a magyar lakópark - szégyen ami történt
Fogynak a balatoni szabadstrandok - kisajátítják a nagyok a magyar tengert
Kicsi is elég hogy begyulladjon az autójában hagyott kézfertőtlenítő
Rekord kevesen jelentkeztek az egyetemekre - óriási a probléma
Mit tehetsz, ha a lakásod élhetetlenné válik az igénytelen szomszéd miatt
Melbourne: 3000 lakót tartanak járvány őrizet alatt
Óriási botrány: Kordonnal kerítették el Gárdonyban a szabadstrandot
Olyan képet posztolt Rubint Réka - a rajongók egy része egyből neki esett
Könyvet írtak az Orbán rezsimről és a magyar társadalom minimális ellenállásáról
Megérkeztek a képek a délelőtt elfogott migránsokról
Balatoni baleset: felborult egy katamarán, hatan voltak a fedélzetén
Megint finomhangol a kormány a TB szabályokon
Nagyon vészjósló dolgok történnek az autóiparban
Szijjártóék megállapodtak az EU-val - összegkorlát nélkül adhatunk támogatást
A járvánnyal kapcsolatban a Miniszterelnökség 13,7 milliárd forintot költött hirdetésre
A Magyar Közút Zrt. hivatalos statisztikája szerint nagyot javult az utak minősége
Orbán: a függetlenség és a szuverenitás olyan értékek, amelyeket kormányom és a magyar nép ápol
Terelik a személyautókat - bedugult a határ
Több milliárdot kapott a Wizz Air, amiért hazahozták Kínából a lélegeztetőgépeket
Rekordszámú új fertőzött Bulgáriában, máshol 200 ezren kerültek vesztegzár alá
51 fokos autóban hagyta a kutyát - a rendőrök előállították
Valami készül: Amerikai anyahajók gyakorlatoztak Kínával egy időben
Mindenki Szijjártó reggeli bejelentéséről beszél
2017 óta a TEK védi Orbán és Polt közeli családtagjait is
Mindenki a Nagykanizsa mellett talált gabonakörökről beszél
Íme a milliárdokat érő levél amit Orbán Viktor pecsétje díszít
Nem válaszoltak a parlamentben a kisvárdai lówellness-központtal kapcsolatban
Népszava: ötmilliárdba került a kínai légihíd, a vásárlás pedig 300 milliárd volt.
Botrány: Laptopokat loptak az Európai Parlamentből
Karácsony: megüzenték nekem fideszesek, hogy vonuljak vissza a belpolitikából
Hollik fenyegetésétől hangos a sajtó: szerencsétlenkedésről beszél
Az Ugandának nyújtott magyar segítség: három év alatt 5 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás
Kiderült miért utalt 2018-ban milliárdokat Székelyföldnek az Orbán kormány
FÜGGETLEN NEMZET
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum