Öt, egyszerűen megválaszolható kérdést tett fel az MSZP-s Mesterházy Attila a külgazdasági és külügyminiszternek.
A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a magyar állam 2016-ban, a Magyar Művészeti Akadémia részére vásárolta meg 1,4 milliárd forintért a XII: kerületi, Budakeszi úton található Ybl-villát –tavaly azonban ingyen használatba adják az épületet a Türk Tanácsnak.
A türk szervezet azóta irodát üzemeltet a villában, melynek fenntartási költségeit, kiadásait és a dolgozók bérét is magyar közpénzből fizetik.
Mesterházy ezért arra lett volna kíváncsi:
Mennyibe került eddig a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta?
Mekkora összeget fordítottak bérekre?
Mekkora összeget fordítottak az Iroda működtetésére, dologi kiadásokra?
Mekkora összeget fordítottak protokoll kiadásokra?
Milyen költségekkel jár a Magyar Állam számára a Türk Tanács Medve utca 25-29. szám alatt működő irodája?
Utóbbi felvetésből kiderül az is, hogy Tanács egyből két irodahelyiséget is használhat Budapesten, a Medve utcai helyszínt pedig a külügy bérli számukra.
Mellébeszélés, felsőfokon
A címzett Szijjártó Péter helyett államtitkára, Menczer Tamás reagált, válasznak ugyanis nem lehetne nevezni levelét: ebben arról ír, hogy Magyarország megfigyelőként csatlakozott a Türk Tanácshoz, és ennek köszönhetően „kibővítette külpolitikai mozgásterét és külgazdasági lehetőségeit”. A profitot Menczer abban látja, hogy az ország a világkereskedelmi visszaesés ellenére is három százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát a Tanács országaival (azaz, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Törökországgal és Üzbegisztánnal). Hogy ez összegszerűen mekkora értéknövekedést jelent, vagy egyáltalán, mekkora volt a csatlakozás előtti forgalmi érték, arra Menczer nem tért ki – igaz, miért pont ezeket részletezné, amikor az eredeti kérdésekre sem álaszolt.
A Népszava már korábban kiderítette, hogy a kormány az Ybl-parkhoz tartozó 0,6 hektáros műemlékkertet is a Tanács rendelkezésére bocsátotta – az irodavezető Hóvári Jánosnak pedig két éven keresztül bruttó havi 1,4 millió forintos fizetés járt. A külügyminisztérium abban az esetben csak közérdekű adatigénylés hatására volt hajlandó közölni a kért adatokat.
Ezért így jár most el a Magyar Narancs is: Mesterházy Attila kérdéseit megismételve és kiegészítve közérdekű adatokat kérünk Szijjártó Péter tárcájától. Ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.
Magyar rendőr be nem léphet az irodákba
A Türk Tanács nem egyszerűen használja az Ybl-villát, hanem teljes diplomáciai védettséget kapott rá, amit a tanács helyi és nemzetközi dolgozói, sőt, utóbbiak családtagjai is élvezhetnek. Mint a Népszava bemutatta, a 2019. október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával. Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van. Az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja. Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.
Kövezkezmények nélkül nyilatkozhatnak, és adómentes a fizetésük is
Az iroda alkalmazottjai mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, vámmentesen hozhatják be személyes tárgyaikat az országba, jogosultak adóvisszatérítésre helyi vásárlásaik után, nem vonnak adót az irodától kapott fizetésükből, egyéb járandóságaikból sem. |
