Nacsa Olivér a kormány oltáskampányának egyik arcává vált. Elmondása szerint becsületbeli ügynek tekinti a részvételt. Az ismert műsorvezető-humoristát egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan élte meg a vírus szorításában töltött időszakot és a betegséget.
Nacsa Olivér humorista a Kossuth Rádióban októberben elhangzó Rádiókabaré felvételén, a Honvéd Kulturális Központban rendezett nyilvános elõadáson.
– Önt humoristaként ismeri mindenki, most azonban a komoly arcát láthatjuk: ön is szerepet vállalt az oltási kampányban.
– Amikor felkértek, nem volt kérdést, hogy igent mondok. Azt gondoltam, ha bármit hozzá tudok tenni a program sikeréhez, akkor szívesen segítek. Ha bárkit meg tudok győzni, akkor hajrá! Ez egy becsületbeli ügy. Emellett azt gondolom, hogy humor minden körülmények között fontos, a rengeteg tragédiával együtt járó világjárvány közepette is átsegítheti az embereket ezen a mentális és egészségügyi krízisen. Alapvetően olyan típusú ember vagyok, aki az életben mindent humorral próbál kezelni. Ez persze nehéz olyankor, amikor súlyos veszteségek érik az embereket, köztük személyesen engem is. Nemrég vesztettem el Balázs Fecó barátomat és Böröndi Tamás kollégámat, akikkel nagyon jó kapcsolatban voltunk. De rajtuk kívül a tágabb ismeretségi körömben is voltak olyanok, akik áldozatul estek a járványnak. Ez egy gyászidőszak. Az alapvető bizakodó szemléletem ellenére is megvisel érzelmileg ez az egész. De próbálok optimista maradni, bátorítást várnak az emberek. Jelenleg az ad némi örömre okot, hogy szerencsére sikerült védőoltás kifejleszteni, és Magyarország képes volt megszerezni a szükséges mennyiséget. Ennek mindenképpen örülnünk kell!
– Valóban bizakodó?
– Naná! Közel vagyunk a három és fél millió beoltotthoz, azonban ez még az út eleje. Egyetlen egy mód van arra, hogy túl legyünk ezen a rémálmon, ha felvesszük az oltást. Jelenleg az életek megmentése áll az első helyen, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a járványhelyzetnek komoly gazdasági következményei is vannak.
Adjunk hálát az Istennek, hogy olyan kormányunk van, amelyik az elmúlt tizenegy évben stabil gazdasági alapokat teremtett, növekedési pályára állt az ország, felkészülten ért minket a válság.
Jó okunk van reménykedni abban, hogy mi gyorsabban talpra tudunk állni, mint Európa többi országa. Szóval nemcsak az egészségünk, hanem a gazdaság mielőbbi talpraállítása miatt is fontos, hogy előre lépjünk az oltással.
– Úgy tudom, hogy nemrég átesett a koronavírus-fertőzésen. Hogy vészelte át?
– Szörnyű volt, főleg az első másfél hét. Azt tudni kell, hogy rendkívüli módon vigyáztam, mindent megtettem, hogy elkerüljem a fertőzést. Nagyon odafigyeltem a védekezési szabályok betartására, mindig maszkot hordtam, a legszükségesebb esetekben mentem ki, mégis megfertőződtem. A brit variánst kaptam el. Miután pozitív lett a tesztem, azonnal beszedtem a favipiravir nevű gyógyszert, hogy megelőzzem a bajt. Sok-sok imával végül átvészeltem a fertőzést. Elvégeztem az utóvizsgálatokat és nem alakult ki semmilyen szövődmény. Mondhatni, olcsón megúsztam.
– Ha jól érzem ki a szavaiból, akkor egy kicsit megijedt.
– Nem tudom, hogy ez ijedtség-e, én inkább azt mondanám, pontosan tudom, hogy milyen ez a betegség.
Orosz rulettet játszik, aki nem veszi komolyan a veszélyt, nem tartja be a szabályokat, vagy elutasítja az oltást.
Én viszonylag szerencsésen átvészeltem, de nincs semmilyen garancia arra, hogy más is így jár. Az én korosztályomból nagyon sokan belehaltak a fertőzésbe, egyszerűen nem lehet kiszámítani, minden szervezet másképpen reagál a fertőzésre. Az oltás az egyetlen lehetőség. A fertőzést pedig nem lehet megúszni, aki nem kap oltást, az előbb vagy utóbb meg fog fertőződni.
– Meggyőzőbben szerepel a kampányban úgy, hogy átesett a fertőzésen? Ennek van jelentősége?
– Azt hiszem, igen. Ennél azonban meghatározóbb az, hogy elvesztettem néhány barátomat, a testvérem pedig kétoldali tüdőgyulladással került kórházba, három hónapba telt, míg teljesen felépült a betegségből. Az elmúlt másfél évben a betegséget, a szeretteimért való aggódást és a gyászt egyaránt át kellett hogy éljem. Amikor az oltás beadására kérem az embereket, akkor tudom, hogy miért teszem, tudom, mit kockáztat az, aki valamilyen okból elutasítja az oltást
– Mi a tapasztalata, hogy viszonyulnak az emberek a vakcinákhoz? A környezetében milyenek a visszajelzések?
– Szerencsésnek mondhatom magam, a szűkebb és a tágabb ismeretségi körömben sem találkoztam olyanokkal, akik bizalmatlanok lennének bármelyik vakcinával szemben. Azt hiszem, valóban értelmes emberek vesznek körül, és ez megnyugtató. A közösségi médiában láttam olyan véleményeket, összeesküvés-elméleteket, amelyek arról szóltak, hogy a vakcinákban nem lehet megbízni. Ez azonban egy szűk, mindent ellenző csoport hangja, legalábbis remélem. Azt gondolom, hogy mára annyi rosszat átéltünk a vírus miatt, annyi barátot veszítettünk el, hogy lassan mindenki felébred és nem dől be ezeknek az ostoba szövegeknek. Abban bízom, hogy diadalmaskodik a józan ész, és mindenki beoltatja magát.
Ez egy kicsit amolyan hazafias ügy is. Minden Magyarországon elérhető vakcina biztonságos és hatékony, ezt a mi kiváló szakembereink igazolták.
Bíznunk kell a magyar szakemberekben, világszínvonalú szakembereink vannak, elég csak Karikó Katalinra gondolni.
– A sikeres oltási programnak köszönhetően hamarosan végre nyithat az ország. Ez mit jelent egy előadóművész számára?
– Azt hiszem, egyértelmű, minden művészember várja, hogy végre újra találkozhasson a közönséggel. Ez a lételemünk, a nélkülözhetetlen éltető erő. Minden kollégát megvisel, hogy lassan másfél éve otthon kell ülni, mert nincsenek előadások. Nagyon remélem, hogy visszatér minden a rendes kerékvágásba. Producerként is érzékenyen érint a karantén, a Budavári Palotakoncertnek szervezője és producere vagyok. Immár nyolcadik alkalommal, az államalapítási ünnepség záróprogramjaként zenés színházi eseményt szervezünk a Budapesti Operettszínházzal közösen. Szívből remélem, hogy idén már megtarthatjuk a gálákat. Végre újra együtt ünnepelhetünk! |
