Rengeteg a kérdés a kínai gigaberuházás körül.
Rengeteg a kérdés a kínai CATL akkumulátorgyártó vállalat debreceni gigaberuházása körül. Többek között a térségben nincs elég víz az üzem ellátáshoz, a gyártás első öt évét pedig a magyar adófizetők finanszíroznák — írja a napi.hu.
A napokban megerősítették hivatalosan a hírt, miszerint a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) akkumulátorgyár Debrecen déli gazdasági övezetében valósítja meg minden legdrágább, jelen állás szerint 3000 milliárd forint értékű beruházását. A gyártás elengedhetetlen feltétele, hogy legyen víz, azonban az energia-felhasználása is próbára teszi a környezetet — írta a 24.hu a beruházás nyitott kérdéseit összegző cikkében.
A zöldek, valamint a beruházást gazdasági alapon ellenzők szerint azonban
vízből nem áll rendelkezésre elég:
nemhogy egy ekkora ipari létesítmény kiszolgálására, de a klímaváltozás eredményeként már a térség lakosságának stabil ellátására sem.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora egy szakmai körökben keringő elemzést idézett, mely szerint
Debrecenben nem lehet ekkora mennyiséget kivenni a talajból.
A szakértői elemzések az energia-felhasználással kapcsolatban is kritikusan fogalmaznak. Számítások szerint egy kilowattóra energiatároló kapacitás előállításához 41,5 kilowattóra energia szükséges. Évi 100 gigawattóra kapacitás előállításához tehát 4150 gigawattóra energiára lenne szükség, amit egy 500 megawatt kapacitású erőmű tudna biztosítani.
Ez megfelel a paksi atomerőmű egy-egy reaktora teljesítőképességének. Paks bekapcsolása a debreceni ipari térség ellátásába akár kézenfekvő is lehetne, ám az új blokkok biztos nem fognak szolgálatba állni három év múlva, amikorra Szijjártó Péter külügyminiszter szerint el kell indulnia a gyártásnak a CATL üzemében.
Végül mindezen felül gazdaságossági aggályok is felmerülnek a vitatott beruházással kapcsolatban. A kritikus szakértői kör úgy számol, hogy a magyar kormány – az alap-infrastruktúra 88 milliárd forintos fejlesztésén túl – további mintegy 250 milliárd forinttal “száll be” a beruházásba támogatások formájában, amelyekkel végső soron
az első öt évben a magyar állam finanszírozza majd a gyár működését.
Tekintve, hogy a gépek, berendezések Kínából érkeznek majd, és 10–15 év alatt amortizálódnak, továbbá vélhetően a profit sem marad sokáig Debrecen széfjében, ami itt marad, az a munkabérekre visszavezethető fogyasztás, az abban megfizetett áfa – már ha a nagy számban várható vendégmunkások itt költik el a keresetüket.
Ennek nagyságrendjét évi 50 milliárd forintra teszi a szakértői elemzés.
(napi.hu) |
