Sokan felhorgadhatnak, ha Orbán átveszi a kitüntetést, amit előzőleg Putyin kapott
Bosznia-Hercegovina igazi puskaporos hordó. Orbán Viktor ebben a nemzetiségi konfliktusokkal terhelt tűzfészekben kiemelten a boszniai szerbekkel barátkozik. Most például egy olyan érdemrendet vehet át, amelyet Vlagyimir Putyin is megkapott a Szarajevóban éppen perbe fogott Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől. A bosnyákok és a horvátok mindezt nagyon nem nézik jó szemmel, de a magyar kormányfő csütörtökön Szarajevóban ezúttal más nemzetiségű boszniai vezetőkkel is tárgyalt. Csütörtök este pedig több miniszterével és sok magyar cégvezetővel Banja Lukába érkezett, ahol péntekre egy gazdasági fórumot is szerveztek.
Egy éve Vlagyimir Putyin orosz elnök, az idén Orbán Viktor magyar miniszterelnök kapta meg azt a kitüntetést, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb elnök a boszniai szerbek betiltott nemzeti ünnepnapja alkalmával adott neki. Már a január 9-i nemzeti nap alkalmából tartott Banja Luka-i (a szerb entitás tulajdonképpeni fővárosa) rendezvénysorozaton is elhangzott, hogy Orbán Viktor személyesen fogja átvenni a kitüntetést, aztán pedig Dodik arra utalt, hogy mindez április 5-én valóban megtörténik.
Már januárban írtunk arról, hogy ez a gesztus alaposan felborzolhatja majd a kedélyeket az amúgy sem nyugodt itt élő nemzetiségeknél, de ha lehet, azóta egy kicsit még puskaporosabb lett a levegő a boszniai Szerb Köztársaság (RS, azaz Republika Srpska), illetve Dodik, az entitás vezetője körül.
Orbán Viktor hagyományosan nagyon jóban van Milorad Dodikkal, most a boszniai barátkozást azonban annyiban ellensúlyozta, hogy Szarajevóban, a föderáció központjában kezdte meg április 4–5-i tárgyalásait.
A bosnyák sajtó szerint Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere fogadta Orbán Viktort a szarajevói repülőtéren, majd a magyar delegáció találkozott Borjana Krištóval, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának horvát elnökével (az állam első embere vetésforgóban hol bosnyák, hol szerb, hol horvát). A csütörtök estét és a pénteket Orbán Banja Lukában tölti, ahol találkozik Milorad Dodikkal, és vélhetően átveszi az RS érdemrendjét.
A január 9-i kitüntetés
Említettük, hogy a kitüntetést még idén január 9-én jelentették be, amikor is a boszniai szerbek 1992. január 9-re emlékeztek. Ez egy Bosznia-Hercegovinában hivatalosan betiltott, Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága által már két határozatban is elítélt ünnepnap. A tiltást a szerbek azonban nem vették figyelembe, sőt a szerbiai és a boszniai szerbek összehangoltan, egy időben, nagy parádékkal, tűzijátékkal ünnepeltek Banja Lukában és Belgrádban.
Maga az emléknap azért megosztó, mert amikor Jugoszlávia szétesése idején a mai Bosznia-Hercegovina egyes népei is az önállóság mellett döntöttek, a boszniai szerbek szívesebben maradtak volna a szerbekkel. 1992. január 9-én ki is kiáltották a boszniai Szerb Köztársaság elődjét, vagyis a Bosznia-Hercegovinai Szerb Népköztársaságot.
Számukra a mai napig ez maradt a „függetlenség napja”, vagy a szerb hűség napja, nem pedig a Bosznia-Hercegovinában ekként ünnepelt március 1-je, amikor is a mai állam többsége a függetlenségre szavazott.
Faramuci helyzet alakult ki, Bosznia-Hercegovina természetesen nem ünnepelheti azt, amikor az állam léte ellen szavaztak a szerbek, de a szerbek nem hajlandók azt a népszavazást ünnepelni, amelyen ők alulmaradtak, sőt, valójában részt sem vettek rajta, hanem bojkottálták.
Az elmúlt hetek fejleményei
Orbán Viktor tehát januárban kapott egy kitüntetést, amit áprilisban vesz át, de a két időpont között, ha lehet, még jobban elmérgesedett a helyzet Bosznia-Hercegovinában. Bár az ország európai uniós tagjelölt, eddig nem sok történt, ám márciusban elérhető közelségbe került a valódi tárgyalások megkezdése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Bosznia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését javasolják majd, mivel a megítélésük szerint az ország többet haladt tagjelöltként alig egy év alatt, mint előtte egy évtizeden át.
Csakhogy a három államalkotó nemzet (bosnyákok, szerbek és horvátok) közül ez csak a bosnyákokat és a horvátokat lelkesíti, a szerbek utálják az ellenségüknek tartott nyugati szervezeteket, elsősorban a NATO-t, de azért az uniót is. Ráadásul közben a boszniai szövetségi ügyészség vádemelése mentén perbe is fogták Dodikot, aminek a horvátok és a bosnyákok örülnek, mert ők Dodikot az egységes ország sírásójának tartják, de a szerbek természetesen felháborodtak a jogi eljáráson.
A per alapja az, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik azonban egyáltalán nem fogadja el Christian Schmidt ENSZ-főképviselőnek, a béke nemzetközi őrének a nemzeti parlamenti döntések feletti vétójogát. A tárgyalást eddig négyszer halasztották el, most azonban már megkezdődött a per.
Örök konfliktusok
Itt térjünk ki arra, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra sincs jó állapotban. Az ország máig viseli a szörnyű boszniai háborúk emlékeit, a taposóaknákat nem sikerült mindenhol felszámolni, sokszor a játszóterek, a focipályák alatt is eltemetett emberek maradványai vannak. A szerb, a horvát és a bosnyák nemzetiség pedig egyszerre és kölcsönösen nagyon utálja egymást, de sokszor az országot is, mert iszonyatos ütemben zajlik az elnéptelenedés.
Az indulatokra jellemző Selma Bajrami, a leírhatatlanul népszerű boszniai énekesnő esete. Hiába követték a térségben milliók a bosnyák–albán énekesnő klipjeit, fellépéseit, a szerb vád szerint albán nacionalista gesztusokat tett. Azóta nem engedték be Belgrádba, felrakták az első Szarajevóba induló gépre, és egészen arrogáns tónusúvá váló adok-kapok kezdődött.
Ami pedig az elvándorlást illeti, valaha Josip Broz Tito még engedte a jugoszláv munkaerő szabad áramlását, sokan lettek „Gastarbeiterek”. A bosnyákok elsősorban Svájcba, Svédországba és Németországba mentek. Így ma is szinte mindenkinek van rokonsága külföldön, vannak olyan városok, mint Svédországban Malmö (itt született például Zlatan Ibrahimović, a híres bosnyák származású svéd focista), ahol nagyon jelentős bosnyák közösség él. Mintegy 90 ezer bosnyák él csak Svédországban, ha valaki el akar ma indulni, vélhetően talál nyugati rokont. Viszont így az egykor 4 millió fő feletti népességű államban már alig 3 milliónyian élnek.
A horvátok még könnyebben el tudnak menni, hiszen ők könnyen kapnak horvát, azaz uniós állampolgárságot, így az ő létszámuk apadt a legjobban Bosznia-Hercegovinában. A szerbek kevésbé vándorolnak el, de közülük sokan és vezetőjük, Dodik, kifejezetten rühellik az egész egységes államalakulatot.
Dodik nem nagyon titkolja a nézeteit
Viszonylag ritka az olyan államelnök, aki a saját országa felbomlásán dolgozik. Dodik ilyen, hiszen volt ő már az említett népek közötti vetésforgóban Bosznia-Hercegovina államelnöke is, de nem az egység, hanem a szétszakadás felé haladna. A térségből ebben a bomlasztó pozícióban egyébként egy neves történelmi elődje Stjepan (Stipe) Mesić horvát politikus volt, de ő volt az utolsó jugoszláv államelnök, aki vezetőként a felbomláson dolgozott. Dodik nem is nagyon titkolja a nézeteit:
Szerbiának, és nem Bosznia-Hercegovinának szurkol a focimeccseken.
Utál Szarajevóba járni, éppen most nyilatkozta azt, hogy az ő fővárosuk „nem holmiféle Szarajevó”, hanem csakis Belgrád.
Magát következetesen nem boszniai szerbnek, hanem csak szerbnek nevezi.
A 1995-ös daytoni békét a szerbekre erőltetett doktrínának tartja.
Hol népirtásnak mondja Srebrenicát, hol tagadja.
Hol elítéli Radovan Karadžić és Ratko Mladić háborús bűnösöket, hol diákkollégiumot alapít Karadžićról elnevezve.
És, mint a pere is bizonyítja, nem fogadja el Christian Schmidt főmegbízottat.
Most mindenesetre éppen ezért bíróság elé is citálták, de ott is nagy cirkuszt csinál, igen nehezen döcög az eljárás. A pernek jó eséllyel majd egy negatív ítélet lesz a vége Szarajevóban, amit Bosznia-Hercegovina várhatóan nem fog tudni végrehajtani, de a feszültség majd csak nő. Dodik belekötött abba, hogy milyen nemzetiségű az ügyész, a bíró, cirill betűs vádiratot kért, nem fogadta el a latin betűs szövegeket, ha fel kellett volna állni, derékfájásra panaszkodott, a tárgyalóteremben pedig annyi híve jelent meg, hogy a szimpátiatüntetés egy pontján ki kellett üríteni a termet.
Mindez egyfelől érthető a pozíciójában, de Dodik tényleg nem könnyű ember. A szó szoros értelmében sem, mert „a nép egyszerű gyermeke” képet sugárzó politikus tényleg hatalmas ember, aki szeret kosárlabdázni, énekelni, de átvitt értelemben sem, például a kicsit is rázósabb kérdések esetén a vele interjút készítő újságírókat alpári stílusban küldi el.
Bevett szokása, hogy mindig mindent szembe állít, ha szóba kerül, hogy mennyi bosnyák áldozata volt a háborúnak, mindig a szerb áldozatokról beszél. Ahogy már írtuk, sem rejti véka alá, hogy a szerb részt önállóan szeretné látni, decemberben pedig kijelentette, hogy ha Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, akkor nem habozna kikiáltani a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét. Az országban gyakran hallható RS rövidítést sem fogadja el, csak kimondva használja a Republika Srpskát.
Magyarország nagy barátja
Orbán Viktort viszont tényleg nagyon kedveli, ahogy Orbán Viktor is őt. Azt a nemzetközi közösség sem igazán értette, hogy miért támogatja Magyarország ennyire egyoldalúan és nyíltan a szerbeket, de Bosznia-Hercegovinában ezzel mindenki tisztában van. Most elment ugyan Orbán Viktor Szarajevóba, de Banja Lukába gyakrabban jár, és amikor 2022-ben úgy volt, hogy Orbán Viktor megy Szarajevóba, már tüntettek is a bosnyákok „a boszniai szerbek nagy barátja” ellen, de aztán az az út meghiúsult.
Orbán és Dodik között sok hasonlóság is van. A két politikus retorikái (a haza ellenfeleiről, a külföldi megrendelők által mozgatott ellenzékről, a független újságírókról, a civilekről) is nagyon hasonló paneleket tartalmaznak. Ahogy Magyarországon a miniszterelnök szülőfaluja, Felcsút stadiont kapott és első osztályú futballklubot működtet, úgy Dodik kis szülőfaluja, Laktaši is olyan luxusparadicsom lett, ahol az elnök előszeretettel fogad vendégeket.
És ahogy Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc, vagy veje, Tiborcz István, nagyon gyorsan gazdagodott, ugyanúgy ívelt fel Dodik barátainak és rokonainak a karrierje. A BRN cikkében olvasható, hogy Dodik fia (Igor), lánya (Gorica) és veje (Pavle Đorić) hányféle gyümölcstermesztő, élelmiszer-, illetve gyógyszerkereskedő, valamint médiacég kiterjedt hálózatának a tulajdonosa, de van menő éttermük, illetve sok ingatlanjuk is.
Ráadásul, ahogy Orbánnak, úgy Dodiknak is van egy hiánya a hatalomban: legnagyobb városuk, életük székhelyének polgármestere ellenzéki. Azonban miközben Karácsony Gergelyről nehéz elképzelni, hogy munkagépekkel menne neki egy NER-es cégnek vagy étteremnek, addig a fiatal, mindössze 30 éves Banja Luka-i polgármester, Draško Stanivuković kemény ellenfél. Egy emlékezetes ügyben bejelentette, hogy lerombolja a Dodik-érdekkör illegálisan felépített kávézóit, a Kajak és az Agapé nevű bárokat, majd mint ez a videó bemutatja, meg is tette.
A magyar szál
Milorad Dodikban az is kellemetlen nyugati szemmel, hogy ő nagyon oroszbarát politikát folytat, nem véletlenül tüntették ki egymást kölcsönösen Vlagyimir Putyinnal. Erről nemrégiben a New York Times is részletes cikket közölt, jelezve, hogy a zavaros boszniai viszonyok rontják a nyugatiak leválási törekvését az orosz energiahordozókról.
Orbán Viktor rendre sok gesztust tett Dodik felé, ami alapján érthetőbb is a kitüntetése. Hiszen Magyarország adott egy 110 millió eurós (42 milliárd forintos) tíz éves, nagyon kedvező hitelt, korábban pedig egy 35 millió eurós pénzügyi csomaggal segített.
Miért teszi mindezt ennyire egyoldalúan Orbán Viktor? Pontosan nem lehet tudni. Talán
gesztus az oroszoknak, fricska az EU-nak;
esetleg a balkáni EU-bővítés lelkes híveként Orbán Viktor olyan országokkal épít kapcsolatot, amelyek később az EU-ban a szövetségesei lehetnek. Orbán tavaly júniusban Szarajevóban arról beszélt, hogy „Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja”, szerinte „az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva”;
esetleg a magyar (részben gazdasági) csápok időben lerakása a célja.
Ha az utóbbi, annak sok eredményét még nem látni. Orbánék boszniai szerb kötődéseiről, illetve a magyar és boszniai szerb üzleti és politikai érdekekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Kérdés, hogy többet nyerünk-e üzletileg abból, hogy a boszniai szerbek valóban pozitívan néznek a magyarokra, mint amennyit azzal veszítünk, hogy a horvátok viszont nem.
Orbán a törökországi Antalyai Diplomáciai Fórum keretében is találkozott Dodikkal március elején. Ott Dodik Orbán várható látogatásáról azt mondta, a cél, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak nyújtott támogatást a jövőben a mezőgazdaság mellett a gazdaság más területeire is kiterjesszék. Utána a boszniai Szerb Köztársaság Parlamentjének március 28-i vitáján jelentette be Dodik Orbán látogatását, és hogy ennek keretében átadják neki az RS legmagasabb kitüntetését is.
Az RS sajtója részleteket is közölt előre a kapcsolatról és a programról. Eszerint Dodik és Orbán barátsága révén a boszniai szerb mezőgazdaság, energetika fejlődik, és számos közös projekt várható. A beharangozó emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban, Budapesten az RS kormányának vezetője, Radovan Višković és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozója során döntés született arról, hogy Banja Lukában gazdasági fórumot tartanak, amelyen 23 magyar cég képviselteti magát.
A Banja Lukába érkező magyar delegáció tagjai Orbán Viktor mellett állítólag Szijjártó Péter külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezetője, valamint 23 magyar cég képviselői többek között az energetika, mezőgazdaság, pénzügy és élelmiszeripar területéről. Hogy aztán lesz-e, lehet-e ebből valamilyen Magyarország, a magyar cégek számára is előnyös kooperáció, vagy marad csak a politikusi barátkozás, az még a jövő zenéje.
|
