Kiakadt a magyar kormány migránsbuszaira Brüsszel polgármestere
Fokozódik a feszültség az Európai Unió két tagállama, Magyarország és Belgium között, miután a magyar kormány döntést hozott a határon átkelő bevándorlók közvetlen buszoztatásáról Röszkéből Brüsszelbe. A döntés nyomán Philippe Close, Brüsszel polgármestere nyíltan kifejezte felháborodását, és az X közösségi oldalon adott hangot tiltakozásának.
Close szerint a magyar kormány intézkedése provokáció, amely nemcsak Brüsszelt, hanem az egész Európai Uniót érinti. Felhívásában arra kérte Belgium miniszterelnökét, Alexander de Croo-t, valamint belügyminiszterét, Annelies Verlindent, hogy tegyenek lépéseket a magyar buszok feltartóztatására a belga határon. A polgármester arra is rávilágított, hogy az Európai Unió jelenlegi soros elnökségét betöltő Magyarország megmutatta, hogy nem riad vissza a konfliktusok szításától.
„Meddig tűrjük még egy általunk támogatott ország provokációját?” – tette fel a kérdést Close, hangsúlyozva, hogy Brüsszel nem marad csendben a kérdésben.
A magyar kormány válasza az uniós büntetésre
A helyzet hátterében az Európai Bizottság nyomása áll, amely nyár elején napi 1 millió eurós bírsággal sújtotta Magyarországot, amiért az nem szüntette meg a 2020-ban megállapított jogsértést a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban. Az EB korábbi döntése szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy nem biztosított megfelelő eljárásokat a menedékkérők számára, így sérültek a bevándorlók alapvető jogai.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a múlt héten jelentette be, hogy a magyar kormány a bírságra válaszul úgy döntött, hogy egyirányú buszjáratokat indít Röszkéből Brüsszelbe. Ezeket a buszokat azok a bevándorlók vehetik igénybe ingyenesen, akik Magyarországon keresztül lépnek be az Európai Unió területére, és akiken már lefolytatták a megfelelő eljárásokat a magyar hatóságok.
A magyar kormány ezzel az intézkedéssel kíván válaszolni az uniós bírságra, hangsúlyozva, hogy Brüsszel is felelős a migráció kezelésében, nemcsak Magyarország. A kormány kommunikációja szerint a migránsok szabadon mozoghatnak az Európai Unió területén, így a magyar hatóságok feladata az, hogy eljuttassák őket a „politikai felelősökhöz” Brüsszelben.
Egyre éleződő konfliktus
A magyar kormány döntése nemcsak Brüsszel vezetését, hanem az egész belga politikai szférát meglepte. A belga kormány tagjai egyelőre nem reagáltak a polgármester felhívására, de a helyzet gyorsan eszkalálódhat, ha a magyar buszok valóban megérkeznek a belga határra. Ez a lépés újabb feszültséget szíthat a már amúgy is megosztott európai közösségben a bevándorlás kérdésében.
Philippe Close nyílt tiltakozása is arra utal, hogy a belga politikai elit nem kívánja tétlenül szemlélni a magyar kormány intézkedését. Az európai szolidaritás kérdése régóta megosztja a tagállamokat, és ez a helyzet ismételten rávilágít arra, hogy a migráció kezelésére vonatkozó közös uniós megoldások hiányoznak, illetve nem működnek megfelelően.
Mi várható a következőkben?
Az ügy komoly diplomáciai feszültséget okozhat Magyarország és Belgium között, különösen ha a magyar kormány nem állítja le a buszjáratokat, és a belga hatóságok ténylegesen megkísérlik megakadályozni a migránsok bejutását az országukba. Ebben az esetben nemcsak jogi, hanem politikai konfliktus is kialakulhat, amely még tovább nehezíti az EU belső kohézióját a migrációs válság kezelésében.
A helyzet éles példája annak, hogy az Európai Unión belüli feszültségek továbbra is meghatározóak, és a tagállamok közötti együttműködés hiánya könnyen vezethet hasonlóan éles konfliktusokhoz a jövőben. A kérdés az, hogy milyen megoldások születhetnek a hosszú távú együttműködés érdekében, és hogy az Európai Bizottság hogyan fogja kezelni a tagállamok közötti konfliktusokat a migrációs politika terén. |
