Eredetileg 5-6 milliárdot költöttek rá, tehát egy közepes méretű stadion árát nyelte el a 2015-ös milánói világkiállítás pavilonja.
4 400 000 000, azaz 4,4 milliárd forintba került a Sámándob felépítése Karcagon - írta a 444.hu. A lap emlékeztet rá, hogy a 2015-ös világkiállításra készült magyar pavilon eredetileg is 5-6 milliárdba került, és hét év tanakodás után idén februárban adták át felújítva Karcagon.
Mi tesszük hozzá, hogy így több mint 10 milliárd forintot nyelt el a pavilon, amiből a nagy stadionépítések korában egy közepes méretű stadion simán kijött volna.
Szombathelyre szánták
A sámándobra (innen kapta a nevét) hajazó pavilon már a tervezésekor vihart kavart, eredeti tervezői ugyanis elhatárolódtak tőle, giccsesnek és koncepciótlannak találták. Viszont baromi sokba került: a felépítése 2,3 milliárd forintba, míg a világkiállítási részvétel közel 5 milliárdba
Már a világkiállítás megnyitása előtt bejelentették, hogy a Sámándobot Szombathely kapja meg. Hende Csaba Szőcs Géza világkiállítási kormánybiztos és V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára társaságában el is helyezett egy alapkövet a volt huszárlaktanya területén, miután bejelentették, hogy egy tudásközpontot alakítanak ki a pavilonban.
Életkert és tudásközpont
6,4 milliárdos, állami pénzből megvalósuló projektről beszéltek, és arról, hogy 2016 júniusáig fel kell épülnie, és ehhez a szombathelyi önkormányzat 6 ezer négyzetméteres területet adott a volt huszárlaktanyában.
Egy év múlva kiderült, hogy újabb területeket adott át az önkormányzat, összesen 20 ezer négyzetmétert, és hogy a Sámándob szombathelyi tartózkodását 50 évre tervezték.
A világkiállítás vége előtt aztán változott a terv, Életkert néven egészségközpontot terveztek ide. De aztán baljós árnyak kezdtek gyülekezni a Sámándob felett, az olasz hatóságok ugyanis lefoglalták, mert a magyar állam nem fizette ki azt az olasz céget, amelyik a helyszínen felépítette a pavilont.
Semmit nem csinál, csak égeti a pénzt
Miután kiszabadították az olasz fogságból a Sámándobot, öt település is magáénak akarta tudni, végül Karcag kapta meg (Varga Mihály akkori gazdasági és Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter is Karcagról származik).
Aztán a Sámándob egyszer csak hazaérkezett, igaz, csak a fémrészek, a fa ugyanis közben elporladt. Karcagon egyébként az is megesett, hogy amikor egy tévériporter a Sámándob költségeiről akarta kérdezni a polgármestert, a város vezetője egyszerűen bezárta a vécébe a kellemetlenkedő újságírót.
Karcag rendezvényközponttá akarta alakítani a Sámándobot, de az első közbeszerzési pályázat érvénytelen lett. Ugyanis az állam 1 milliárd 108 millió forintot adott a terv megvalósítására, viszont a legolcsóbb ajánlat 2 milliárd 620 millió forint volt. Az önkormányzat többször is kérte, hogy emeljék meg a támogatási összeget, de a kormány ezt többször is visszautasította.
Végül több mint négymilliárd forintért építették fel újra, miközben olyan problémákkal kellett szembenézni, mint például az, hogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat. A Sámándobot február végén Varga Mihály pénzügyminiszter adta át.
|
